Úgy tűnik, az Unicode szabványosító testületnél a tatárlakai korong nem érdemes arra, hogy jeleit betegyék az egységes jelkészletbe (UCS).
Nem része a szabványnak Tatárlaka!
A Kárpát-medencei írásműveltség kiemelkedő – s még megfejtetlen – példája a tatárlakai korong, amelyet 1961-ben találtak meg Erdély területén. Ugyan csak Trianon óta van román fennhatóság alatt a lelőhely, a tudományos közéletben az itt talált régészeti leletek románnak számítanak. Így román néven “Tărtăria” beszélnek a leletről, melynek angol megnevezése: ‘Old European ideographs from Romania’ vagyis “kihalt európai képjelek Romániából”. Megjegyezendő, minden olyan írás, ami kihalt, azt az Unicode-nál ‘OLD’ előtaggal jelölik. (jelen pillanatban egyesek a székely-magyar rovást is Old Hungarianként próbálják a kihalt írások közé tenni)
Ugyan lehet vitatkozni a lelet nevéről, de a felmerült bizonyítékok, tanulmányok jelenleg nem bizonyulnak elegendőnek arra, hogy a hivatalos szabványosításban foglalkozzanak vele, így “parkolópályára” tették. Ezen az oldalon gyűjtik a félretett írásokat:
Véleményt kifejteni ezen a Facebook oldalon lehet: Tatárlakai korong
Ellenpélda – faisztoszi korong
A szabványosításnak nem feltétele, hogy egy írás meg legyen fejtve. Hiszen a kutatók épp azért kérik általában ismeretlen írásjelek kódolását, hogy levelezéseikben, tanulmányok írásánál könnyen tudjanak hivatkozni egy-egy jelre. Ennek kiváló példája a Faisztoszi korong, amelynek jelei ismeretlenek ugyan, de nemcsak, hogy bekerült az egységes jelkészletbe, de még letölthető font is készült hozzá.
Mivel Magyarországon sokan érdeklődnek a tatárlakai leletek iránt, így bizonyára elvárható, hogy a korongon található pár jelet is betegyék az emberiség közös jelkészletébe. A faisztoszi jelkészletet ugyanaz az a külföldi magánszemély, Mike Everson szabványosíttatta, aki most a székely-magyar rovást akarja hiányosan, Old Hungarian néven kódoltatni.
Mai magyar könyvészet
Záhonyi András, a téma kutatójának köszönhetően ismertetjük az alábbi könyvcímeket, amelyben a tatárlakai leletről esik szó. Itt nem a megfejtési kísérlet eredményessége, minősége, hanem az számít, hogy sokan foglalkoztak vele már eddig – ezért is égetően fontos a jeleik kódolása:
- Labat, R.: Manuel d?épigraphie akkadienne, Imprimerie N., Paris, 1948
- Harmatta J.: Neolitkori írásbeliség Közép-Európában? Antique Studies, 13.2. 1966
- Torma Zs.: Sumer nyomok Erdélyben, Magyar őskutatás, Buenos Aires, 1972
- Érdy M.: A sumir, ural-altaji, magyar rokonság kutatásának története I., Gilgamesh, New York, 1974
- Erdélyi I.: Sumer rokonság ?, Akadémia K., Bp., 1989
- Makkay J.: A tartariai leletek, Akadémia K., Bp., 1990
- Varga G.: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti K., Budapest, 1993
- Götz L.: Keleten kél a Nap, Püski K., Budapest, 1994
- Forrai S.: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Lakitelek-Bp., 1994
- Erdélyi I.: Vincsa-kultúra Tatárlakán. In: Turán 2001/2
- Friedrich K.: Tatárlaka titka, Ébredés, Békéscsaba, 2006
- Gyenes J.-Feleki E.: Oriontól Tatárlakáig, Magánkiadás, 2009
- Mandics Gy.: Róvott múltunk I., Irodalmi Jelen, Arad, 2010
- Záhonyi A.: A tatárlakai csillagóra, Fríg K., 2011
Szavazás eredménye a honlapunkon
A Rovás Info olvasóit is megkérdeztük, szerintük milyen jelek találhatók a tatárlakai leletegyüttesen. A válaszolók 1/3-a gondolta úgy, hogy a székely-magyar rovás jeleit tartalmazza a korong, de ugyanennyien gondolják azt, hogy ezek a jelek még megfejtetlenek. Nagy tábora van azoknak, akik szerint csillagászati tartalommal rendelkeznek a jelek. Bár bizonyára sokan nem ismerik a Vinca-tordosi kultúrát, minden tizedik válaszadó e műveltség írásának vélte a korongon látható jeleket. És a közel 500 szavazóból mindössze 2,2% volt biztos abban, hogy a tatárlakai korong ősi dák írásra bizonyíték… (üdvözöljük, román olvasóinkat is 
)
Kapcsolódó cikkek:
