Csenke – rovástáblák avatása

Felvidéki rovástábla avatás barantásokkal – mozgóképes beszámoló. Az egységes fémtábla rendszer immár mértékadó minta, amit sokan másolni próbálgatnak.

Terjed a kárpátaljai megoldás

A meglévő egységes szerkezetű üdvözlőtáblákra kerültek fel Csenkén is az előregyártott rovástáblák, ahogy ezt már Kárpátalján is kitalálták.  A csenkei hagyományőrzők is felismerték – a mai közlekedési táblák világában az előregyártott táblák adják a költséghatékony és látványos megoldást. Vajon ez a nemes helyi kezdeményezés is csak pótcselekvés? Idézzük fel egy fém-rovástábla ellenző híressé vált mondatát:

Rovásfeliratos Települési Beköszönő-táblának nevezett táblákat jól láthatóan, megfelelő magasságban, nem egy póznára tűzött fa- vagy fémdarabbal illik helyettesíteni! Ez ugyanis csak pót- és látszatcselekvés” (bővebben itt).

Csenke rovástábla – felavatta Salgó Gabriella a barantások gyűrűjében. 

Csörge rovástábla   

Visszapillantás a csenkei rovástáblák avatónapjára

Mint arról hírt adtunk, a Csenke Baranta Csapata Csenkén s a hozzá tartozó Vajasvatán és Csörgén rovásírás helységnévtáblákat helyezett ki. Az akciót a Magyar Csodaszarvas Egyesület támogatta. Alább elnökük, Pálfi Zoltán beszámolója olvasható:

A Magyar Csodaszarvas Egyesület 5 éve Dévénynél, nagyszabású rendezvényen (előadás, kulturális műsor , felvonulás, hagyományőrző bemutató stb. ) emlékezett meg a pozsonyi csata 1100. évfordulójáról. Azóta minden évben a helyi magyarság kérésének megfelelően a környező magyar lakta településeken tartunk, illetve támogatunk a fenti eseménnyel kapcsolatos rendezvényeket.Az Egyesületünkkel szoros kapcsolatban lévő Csenkei Baranta Csapat vezetője jelezte, hogy 2012 nyarán a településük rovástáblát kíván kihelyezni, és ehhez kért támogatást, amelyet lehetőségeink szerint meg is adtunk: támogattuk a táblák beszerzését, Csobolya József előadó művészt meghívtuk, valamint Budapestről 4 autónyi taggal és támogatóval részt vettünk a rendezvényen.Az Egyesületünk szervezésében utazó tagok és támogatók Pozsonyban találkoztak és ott egy gyors városnézésen vettek részt (Pozsonyliget, vár, belváros), mivel többen még nem jártak az egykori koronázó fővárosban.

Ezek után a Csenkei Művelődési Házban, amely majdnem megtelt, Molnár Attila a Csenkei Baranta Csapat vezetője nyitotta meg a rendezvényt, amelynek első részében Csobolya József a Magyar Állami Operaház tagja (Beregszászi születésű) szóló gitárjával hagyományos “Krónikás” stílusban adta meg a rendezvény alaphangulatát: Kárpát-medencei összetartozásról énekelt, ami 1100 éve összetartja a magyar nemzetet. Ezek után Dr. Salgó Gabriella rovásírás szakértő tartotta meg tudományos értékű előadását a rovásírásról. Az előadó a Pozsonyi Egyetemen rovásírásból doktorált és jelenleg a felvidéki általános iskolásoknak tanítja a rovásírást, több eddig még nem kutatott felvidéki rovás emléket is megemlített. Az előadáshoz kapcsolódott a Bosznia Piramisok felfedezéséről szóló dokumentumfilm megtekintése is.

Az előadás után a résztvevők autókba ültek és zárt menetben, zászló lengetés és dudaszó mellett, gyülekeztek a települések határában lévő helységnév tábláknál. Először a csenkei tábla avatására került sor, itt a házigazda Molnár Attila beszélt a település történetéről valamint az általa vezetett baranta csapatról, külön köszönetet mondott a polgármesternek, aki mind 3 települést vezeti és a hivatalos engedélyeket is megadta. A tábla hivatalos leleplezését Kovács Bernadettel, a 48. számú Szent Imre Cserkészcsapat vezetőjével végezte. Majd utána a barantás hagyományőrzők ősi szokás szerint 7 ostorcsapással szentelték fel a táblát.

A vajasvatai táblaavatás előtt Pálfi Zoltán, a Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke (Budapest) a Pozsonyi Csata közeli évfordulójáról beszélt, amely a magyarság történetének legfényesebb győzelme volt, ezért az itt (Pozsony környékén) élők méltán büszkék lehetnek erre. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy a Pozsonyi Csatában résztvevő magyar katonáknak nem jelenethetet gondot ezen táblák elolvasása. Elmondta, hogy az anyaországban élőknek kötelességük támogatni az elszakított területen élő (és azt őrző) magyar nemzet testvéreik minden kezdeményezését, ezért is állt az általa vezetett Egyesület elsőként a táblaavatási ünnepség élére, és ezért támogatják már 5 éve a Pozsonyi Csata megemlékezéseket itt az egykori helyszín közelében (különböző magyar lakta településeken). Véleménye szerint a trianoni nemzet gyilkossági kísérlet túlélésének egyik kulcsa lehet, hogy az elszakítani kívánt területeken 100 évvel is színmagyar élet van, és olyan kezdeményezések, amelyek még a Csonkaországban is ritkaság számba mennek. Hőgye Richard a Felvidéki Magyar Megmaradásért Polgári Társaság alelnöke (Dunaszerdahely) arról beszélt, hogy jó érzés egy olyan településre bejönni, ahol rovásírásos tábla jelzi, hogy itt nemcsak magyarok élnek, de olyan elkötelezett emberek, aki tesznek is a magyarság megmaradása érdekében.

A táblát Pálfi Zoltán és Molnár Attila leplezték le, majd a barantások itt is ostorcsapásokkal adtak hangot a esemény jelentőségének.Végül a csörgei település tábla következett, ahol Dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő (Budapest) beszélt az avatás előtt. Képviselőtársaival szeretné elérni, hogy az Alkotmányban (Alaptörvény) is rögzítve legyen, mivel a rovásírás a magyarság kulturális kincse. Mindezek mellett az egyik legfontosabb képviselői és jogvédő munkájának azt tartja, hogy minden lehetséges fórumon harcoljon a Kárpát-medencében szétszakított magyar közösségek, így a csallóközi magyarság önrendelkezési jogaiért is. Végül ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben létre fog hozni egy olyan alapítványt, amely a felvidéki rovás írás oktatását segíti. A táblát a képviselő Molnár Attilával leplezte le és az ostorcsapások után a nemzeti himnuszok (magyar, székely, baranta választott) közös eléneklésével ért véget a rendhagyó rendezvény hivatalos része. A Magyar Csodaszarvas Egyesület tagjai és támogatói meghívást kaptak a szervezők részére adott zártkörű gulyás fogadására, illetve másnap egy egész napos csallóközi kaland csónakázásra a Kis-Dunán.

A Felvidéken élő magyarok számára, a hivatalos hatalom minden eszközzel meg kívánja akadályozni, hogy magyarságukat kifejezésre juttassák (Beneš dekrétumok hatályban tartása, magyar állampolgárságuk felvételének megtorlása stb.). Ezért számukra a megmaradásuk egyik fontos eszköze lehet a hagyományőrzés és ennek egy fontos jelképe a rovásírás tábla kihelyezése és ennek kapcsán hasonló – az egész térséget megmozgató – rendezvények (ünnepek) megtartása.

Összeállította: Pálfi Zoltán, elnök, Magyar Csodaszarvas Egyesület, www.csodaszarvas.hu

(Felvidék.ma – eredeti cikk)

Kapcsolódó cikkek:

Share