A Magyar Narancsnál elszakadt a cérna a Duna TV pünkösdi műsoránál, amelyben a rovásműveltségről is szó esett. Ez pontosan jelzi, hogy jó úton járunk…
Drágabolgárúr kicsinyei
A nemzet ébredése a balliberális lidércálomból nagyon lassan ugyan, de halad. Nincs is más út. Ez persze a megélhetési rettegőket immár valódi aggodalommal tölti el, hiszen egy felegyenesedő közösséget egyre kevésbé tudnak pusztítani. Ma már a követendő kulturális minta egyre kevésbé a belterjes és degenerált poszt-kádári kirakatértelmiség internacionalizmusa, hanem elindult a visszatérés a tiszta forráshoz, az ősi gyökerekhez.
Természetesen az út rögös és bizonytalansággal terhelt, de a helyes irányt a közösség meg fogja találni. A pozitív visszajelzések mellett azonban figyelemreméltó irányjelző lehet az is, amikor az eddig nómenklatúra kitartottjainak nyüszítése erősödik. Tóta W, Bolgár György, Vágó István és az egykori megmondóemberek többször megjárták a rovásfóbiás erőlködésükkel, nekik már nem “üzlet” a téma. Maradnak tehát a szárnyaikat próbálgató ifjúbalos, iskola mellé járó firkászpalánta úrfik 🙂 , akik a stílusgyakorlatnak megkaphatják pl. a Magyar Narancs ünnepi nácizgatásának feladatát.
A 26 éves Urfi Péter az 5K-nevű önképzőkör önjelölt “tanárának” önéletrajza kínosan kerüli a konkrét adatokat (végzettség, munka, stb.), ami persze a közelmúlt plagizálási és életrajz-hamisítási divatja után érthető is. Bár megtudhatjuk, hogy Urfi úrfi néha bejár az ELTÉ-re… és volt már Portugáliában is. Így aztán hatalmas tudása, tudományos munkássága és élettapasztalata alapján magabiztosan “tőről metszett baromságozik” és szélsőjobbozik, nyilasozik, fajelméletezik…
Természetesen Urfi nyílt levele a kutyát sem érdekli, de a rovótársadalom a jelenségből bizonyosan tudhatja, hogy jó úton jár nemzeti írásunk korszerű használatával. Ezek után már csak azon kell dolgozni, hogy az ilyen Urfi-féléknek minden napra legyen 1-2 ilyen cikkhez elegendő témája!
Szélsőjobboldali propaganda a Dunán
…
2. Politikai kiegyensúlyozottság
Sokan vádolták azzal a közmédiát az elmúlt két évben, hogy a kormánypártok szócsöveként működik. Volt néhány kétségkívül kellemetlen eset, hírhamisítás, retusálás, amelyekbe sajnálatos módon jelenlegi főszerkesztő kollégája, Papp Dániel is belekeveredett. Önnel szemben is felmerülhetne az elfogultság gyanúja, hiszen 16 éven keresztül volt fideszes országgyűlési képviselő, az előző Orbán-kormányban pedig a kulturális minisztérium élén állt.
De a Hagyaték határozott válasz lehet az efféle hangulatkeltésre. Hiszen a rovásírás, a helységnévtáblák avatása egyértelműen a Jobbik programjának része, akkor is, ha a kormánypártok képviselői sem idegenkednek e hagyományőrző tevékenységtől. Nem haboznék a Hagyaték szombati adását nyílt jobbikos propagandának nevezni – ami nyilván ékes bizonyítéka a köztévé befogadó, kiegyensúlyozott műsorpolitikájának.
…
4. A diskurzus demokratizálódása
A kulturális és tudományos újságírás régi hagyománya, hogy úgynevezett szakértőket, tudósokat szólaltat meg. Ezt a tradíciót Önök is tiszteletben tartják, ugyanakkor a ?szakértő? fogalmát nem értelmezik olyan kirekesztő módon, ahogy oly sokan, így a Narancs munkatársai is teszik. Ha jól értem, az MTVA műsorelvei szerint szakértő az, aki annak vallja magát. Így a Hagyaték rovásszakértőjeként szólal meg Dr. Hosszú Gábor ?egyetemi docens, BME?, akiről a titulusa alapján azt hinné a gyanútlan néző, hogy a történelem, a nyelvészet, a néprajz vagy bármely más, akár csak érintőlegesen kapcsolódó diszciplína egyetemi oktatója – a kiváló villamosmérnök azonban mint lelkes hobbista kapott meghívást. A Jobbik rendezvényeinek állandó vendége, a Rovás Alapítvány vezetője, Sípos László tudományos érvelése szerint – többek között – azért jobb a rovás a latin betűs írásnál, mert ?minden egyes betűje, akármilyen szögben forgatva, autentikus, tehát egyedi?. Így nem történhet meg az a kellemetlenség, amelytől mi, latin betűvel írók nap mint nap szenvedünk, hogy például a kis írott p és b, ?ha el van forgatva, akkor egymásba csúszik?. Sípos kutatásai szerint továbbá a rovás számrendszerének ?a római számokhoz képest logikusabb a felépítése, tehát például a kilences számot azt egy ötös számmal és hozzáadott négy darab egyessel jelezzük, nem pedig a tízes elé helyezett mínusz eggyel?. A harmadik szakértő Molnár V. József ?néplélekrajz-kutató?, aki vizsgálódásai során arra jutott, hogy a rovás ?Istentől való ősbölcseleten alapul?, bár arra nem tért ki, pontosan melyik istenre gondolt.
Tisztelt Rockenbauer úr! Ezek tőről metszett baromságok. Hogy ezek a vélemények nem csak elhangozhatnak, de mint szakértői állásfoglalások jelennek meg Önöknél, és sehol, senki, egy szóval sem utal rá, hogy ezekkel szemben kétségek merülhetnek fel – azt bátran nevezhetjük a demokratikus véleménynyilvánítás új paradigmájának, amelynek üdvös fejlődésében az MTVA kulturális szerkesztősége ily módon vállal úttörő szerepet. Egy halk kifogással mégis élnék, de csakis a sikeres misszió érdekében: szerintem a riporter ne nagyon mondjon olyan mondatokat, amiknek az égvilágon semmi értelme sincs. Egy-két ilyen belefér, a hangulat kedvéért, de zavarhatja a megértést és az üzenet célba juttatását, ha minden második mondat hagymázas zagyvaság. (Ön hogyan értelmezné például az alábbi műsorvezetői kijelentéseket? Bevallom, én elakadtam ott, hogy a rovásról ?kevesen tudják csak, hogy ez valójában egy olyan egyedülálló kultúrkincs, amely a legtávolabbi korokba nyúlik vissza, bizonyítva, hogy őseink már az emberi művelődés forrásvidékénél, a forrásfakadáskor jelen voltak.? Vagy: ?rovásos írásunk ősi tulajdonságunk hordozója, a természetes műveltség ölt benne testet, amelynek hierarchikus rendszerében minden mindennel rokon. Mert általa nem a ki-, hanem a megtalált törvény igazítja az ember életét.?)
5. Társadalmi felelősségvállalás
Mint a Narancs kultúra rovatának vezetője, én is vallom, hogy a művészet és a kultúra jelenségeit legtöbbször érdemes a maguk társadalmi kontextusában értelmezni, a hozzájuk kapcsolódó ideológiai kérdésekről sem elfeledkezve. A Hagyaték készítői sem tesznek másként, amikor a kultúrtörténeti fejtegetések után – az Ismerős Arcok nemzetirock-együttes zenéjére – kijelentik: ?a Rovás Alapítvány által szabványosított helységnévtáblák ledöntötték a trianoni határokat?. Érdemes megfontolni a Rovás Alapítvány elnökének szavait is: ?Mi lenne akkor, ha az írás-olvasás tanítását a gyerekek a tökéletes fonetikai képességekkel rendelkező magyar rovással kezdenék?? Sípos úr a válasszal sem késlekedik: a rovás már első osztályban megerősítené ?az identitásukat, az önazonosság-tudatukat?, vagy ahogy a néplélekrajz-kutató fogalmaz: ?az eredendő, velünk született gondolkodást írná elő?. (És ha már a velünk született gondolkodásnál tartunk, azon is érdemes volna elgondolkodnia, Rockenbauer úr, hogyan lehetne népszerű formában megismertetni a lakossággal a közmédiában eddig méltatlanul alulreprezentált fajelméleteket.)
…
Urfi Péter
(Magyar Narancs – eredeti cikk)
Lábjegyzet: Ki is Urfi Péter – aki saját bevallása szerint sem jár eleget be az ELTE magyar szakjára…
“Urfi Péter (1986) kritikus, szerkesztő, újságíró. Kamaszkora végére Keszthelyről Budapestre, illetve a versfordítástól az irodalomkritikáig jutott. Egyetemistaként szerkeszti a Puskin Utca című, szép emlékű folyóiratot, kritikákat ír, számtalan irodalmi beszélgetést szervez és vezet a Petőfi Irodalmi Múzeumtól a POSZTig, fél évet tölt Lisszabonban ösztöndíjjal – és néha bejár az ELTE magyar, összehasonlító irodalomtudomány és portugál szakjaira. Nem eleget jár be.”
Forrás: 5K Kreatív Kortárs Kultúra Kommunikáció Kurzusok Központ
Kapcsolódó cikkek:
