… a kommunizmus kísértete! A bányászváros MSzP-s polgármestere a nyílt nácizással sikeresen alulmúlta a cigányozó Kósa Lajos, debreceni polgármestert
Mindig van lejjebb?
Miután a kálvinista Róma első embere – ellentétben az igazi Rómában tapasztalt hozzáállástól – nemes egyszerűséggel a cigány lovári nyelvű feliratok jelentőségéhez hasonlította a nemzeti írásunkkal készült táblákat, azt hihettük, hogy ma 2012-ben Magyarországon ennél alacsonyabbra rovásellenző nem süllyedhet.Tévedtünk, mert Tittmann János, Dorog MSzP-s polgármestere a Magyar Országgyűlés által a hungarikumok között tárgyalt székely-magyar rovással készült táblaállítás akadályozása közben a német nácikhoz hasonlította az íráskultúránk megőrzésének és fejlesztésének – amúgy állami – feladatát ellátó rovótársadalmat.
Szerencséje van Tittmann polgármesternek, hogy a székely-magyar rovás még (!) nincs hivatalosan a nemzeti jelképek között, mert csak a mentelmi jog adhatna neki védelmet ideig-óráig. De addig is míg ez a törvényi háttér megszületik, számíthat nem csak a rovótársadalom, hanem a magyar nemzet jóérzésű többségének megvetésére – míg csak nyilvánosan bocsánatot nem kér és a nemzeti írásunk elleni tevékenységét teljesen fel nem számolja!
Rovásírás és náci rettegés polgármester módra
A Jobbik Dorogi Alapszervezete folytatva az országban elindult kezdeményezést, kérvényt adott be az Önkormányzathoz, melyben kéri annak tudomásul vételét, hogy a város bevezető útjain rovásírásos helységnévtáblát állíthasson. Tudni kell, hogy az engedélyt a Magyar Közút Zrt. adja ki, melyhez csatolni kell a helyi önkormányzat tudomásul vételét. Ez irányú kérelmemet eljutattam a Polgármester Úrhoz(?), aki mondhatni szokványos módon nem volt hajlandó aláírni, inkább a képviselő testület elé terjesztette a kérvényt, persze a válasz megadásával. Íme az előterjesztés:
E l ő t e r j e s z t é s
Dorog Város Képviselő-testületének 2012. április 27-i ülésére
Tárgy: Rovásírásos helységnévtábla elhelyezése
Előzmény: A Jobbik Magyarországért Mozgalom Dorogi Alapszervezetének elnöke, Polonyi Zsolt a mellékelt levéllel kereste meg a Polgármestert.
Tisztelt Képviselő – testület!
Szívesen olvasunk történészi tanulmányokat arról, hogy a sztyeppék keleti mélyéről indult nemzetalapító honfoglalók hosszú vándorlásukat lezárva írástudókként érkeztek a Kárpát- medencébe.
Érdeklődéssel forgatjuk a magyar írások és a rovásírások családjába tartozó székely-magyar rovásírás eredetéről szóló műveket.
Múltunk iránti tiszteletünk áhítatával tekintünk a nikolsburgi rovásírásos ábécére, a székely-magyar rovásírás jelkészletének első ismert lejegyzését tartalmazó pergamenlapra, az Országos Széchényi Könyvtárban.
A ma, jövőt alkotó valóságának nagy szüksége van a múltra, a múlt örökül hagyott értékeire, a múlt örömeinek, fájdalmainak emlékére.
Az örökül kapott értékek és az örömök és fájdalmak emléke tesz minket képessé arra, hogy környezetünket nem zsúfoljuk tele történelmi illuzionisták trükkjeihez szükséges rekvizitumokkal.
Nem adunk teret a történelmiségért tülekedők erőszakos nyomulásának, melynek során talán ó-szlávokkal, ó-germánokkal és esetleg még másokkal is vetekedve próbálnak archaikus leleteket közterületen elhelyezni.
A múlt örökül hagyott értékei, a múlt örömeinek, fájdalmainak emléke tesz képessé bennünket arra, hogy elhatárolódjunk az önállótlan, eredeti tehetség nélküli historikus epigonoktól. Ők azok, akik a múlt valós értékeinek megbecsülése és érvényesítése helyett a múlt értékeinek tárházát közönséges történelmi bála-butikká silányítják és az onnan kiturkált holmikat magukra öltve pózolnak kiüresedett történelmi szerepjátékaik porondján.
A múlt örökül hagyott értékei, a múlt örömeinek, fájdalmainak emléke tesz képessé bennünket arra, hogy felidézzük a német nácik ősgermán mitológia iránti lelkesedését, melyben világmegváltó terveik ősforrását vélték felfedezni és nem vették észre, hogy csupán bomlott elméjük fékevesztettsége fűti rémtetteiket.
Ha a rovásírás szikár, szálkás jeleire tekintünk, az idő próbáját kiálló erő sugárzását érezzük, mely tiszteletet parancsol, elmélkedésre késztet. Engedjük át magunkat a hatásának, és keressük fel gyakran szeretett múltunk írásos és tárgyi emlékeit a könyvtárakban, múzeumokban.
Határozati javaslat:
Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nem ért egyet rovásírásos helységnévtábla elhelyezésével.
Határidő: azonnal
Felelős: Dr. Tittmannn János polgármester
Dorog, 2012. április 11.
Dr. Tittmann János, polgármester
Ez városunk polgármesterének véleménye az őseink több ezer éves írásmódjáról! Nemrég egy tüntetés keretén belül még bolsevista diktatúráról beszélt, ahogy a kormány államosítja kórházunkat. Igen ő, a bolsevista utódpárt tagja, aki a mai napig ezen elvek alapján tud csak létezni! Már bizottsági ülésen látni lehetett, hogy hű csatlósai mindenfajta tájékozódás nélkül támogatják az elutasító határozatot. Elérkezett az ülés napja, melyen a következő hozzászólást tettem:
Tisztelt Polgármester Úr!
Nem tudom szó nélkül hagyni az előterjesztésben leírt válogatott sületlenségeket! Tipikus szocialista trükk, hogy keverjük a szezont a fazonnal és a végén kihozzák, hogy Árpád vezér is nyilas-fasiszta csürhével szállta meg a Kárpát-medencét.
A polgármester úr történelem szakos ifjú-képviselőtestületének úgy látom ez volt a házi feladata, amiből Ön gyúrt egy “ütős” hangvételű, szónoki magaslatokat karcoló határozati javaslatot. Mindezt gondolom remegő hangon, az állandó náci veszélytől rettegve elő is tudja adni.
De félretéve a kötelező nácizást, sokkal komolyabb dolgokat degradál le, mint gondolná. Ha csak a történelmi összehasonlítást nézzük, amit Ön csak a német nemzetiszocialista korszakkal tud azonosítani, – úgy tűnik ez az Ön időszámításának kezdete – akkor elfeledkezik például a görögök mai napig használt egyedi ábécéjéről és nyelvéről, amit nem cseréltek semmilyen más népére, vagy például a hétköznapi szinten ma is használatos római számokról, ami szintén nem a XX. század találmánya. Lehetne sorolni még hosszasan a példákat a magyar történelem nevezetes és emlékezetes ünnepeire tekintve.
Dorog városa is büszke hagyományaira, múltjára, melyet nem csak múzeumokban és könyvtárakban mutat be, hanem közterületen, parkokban, tereken is büszkén vállal és hangoztat.
Tisztelt Polgármester Úr!
Legyen büszke a magyar nép múltjára, emlékeire, értékeire és ne süllyedjen le az elmúlt 60 esztendő gyalázatos diktatúráinak szintjére, hisz egy igaz demokrata nem tehet ilyet!
Tisztelt Képviselő Testület!
Kérem Önöket saját elgondolásuk és a lelkiismeretük figyelembe vételével a határozati javaslatot utasítsák el és Dorog város területén rovásírásos helységnévtáblák állítását vegyék tudomásul!!
Ezután felolvasásra került Sipos László a Rovás Alapítvány elnökének levele, amit néhány kérdésemre írt és hozzájárult, hogy a Képviselő-testület tudtára hozzam:
Tárgy: Rovástáblák és rovásműveltség
Tisztelt Polonyi Zsolt,
Megkaptam megkeresését a Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtáblák rendszerével kapcsolatban. Kérdéseire az alábbiak szerinti rövid választ küldök, melynek a közgyűlésen való ismertetéséhez hozzájárulok.
1. Az egységes rovásos helynévtáblák állításának eljárási és műszaki rendszerét a Rovás Alapítvány dolgozta ki a közúti táblaállítás hatóságaival és szakembereivel. A táblák nem minősülnek KRESZ táblának, engedélyezésük a Magyar Közút Zrt., illetve önkormányzati tulajdonú utakon az önkormányzat hatásköre.
2. A rendszer célja, hogy az egyetemes és a magyar kulturális örökség részét képező székely-magyar rovás mindennapi használatát és népszerűsítését elősegítse. A rendszer 2010. szeptemberi indulása óta önkormányzatok, magánszemélyek, civil és társadalmi szervezetek felállított táblák Magyarország minden megyéjében, Kárpátalján, Felvidéken és Erdélyben jelentek meg, összesen 157 településen, hozzávetőlegesen 500 helyszínen. Eddig csak 9 településen fordult elő az sajnálatos eset, hogy az önkormányzat, illetve a polgármester megakadályozta a táblaállítást, de azóta már 2 településen megszületett a megegyezés.
3. A székely-magyar rovás alkalmazása az elmúlt évtizedben – különösen az elmúlt 3-4 évben – rohamosan terjed. Mindennapi használata megjelent az oktatásban, a közéletben, a gazdaságban, a médiában és a kultúra területein. Hamarosan célhoz ér a nemzetközi számítástechnikai szabványosítása, így teljes értékű írásrendszerként lesz alkalmazható a digitális kommunikációban is.
4. Nemzeti írásunk elismertsége látványosan megerősödött hazánkban, a Kárpát-medencében és külföldön is. Az Országgyűlés illetékes bizottságaiban megerősítést nyert, hogy mind a Hungarikum kerettörvény, mind a NAT is magában foglalja a székely-magyar rovást. Legfrissebb kultúrdiplomáciai sikere pedig az Újszövetségi Szentírás rovásos kiadása díszpéldányának személyes átadása a Szentatya részére a Vatikánban.
Remélem kérdéseire választ adtam, és bízom abban, hogy siker koronázza szervezőmunkájukat, melynek eredményeként hamarosan Dorog városát is üdvözölhetjük a székely-magyar rovásos helynévtáblákkal rendelkező települések egyre bővülő családjában.
Tisztelettel,
Sípos László
elnök – Rovás Alapítvány
Szolnok, 2012. április 25.
Ezek után a szavazás következett, aminek nem meglepő eredménye 3 szavazat ellenében 9 elutasítja a székely-magyar rovásírásos helységnévtábla állításának tudomásulvételét Dorog bevezető útszakaszain! Ez az igazi bolsevik demokrácia! De a harc folytatódik és a táblák állni fognak!!!
Polonyi Zsolt
(Eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
