Szavazás – Szabvány támogatása

Szavazás

Technikai kérdés lévén, mérsékeltebb érdeklődés mellett zajlott a szavazás nemzeti írásunk szabványosításának támogatásáról. Pedig a jövőre nézve fontos a kérdés!

 

Összefogás kellene ehhez is!

A Rovás Info szavazásainak történetében már tapasztalat, hogy amint egy kicsit “mérnökibb” kérdés merül fel, a szavazási hajlandóság csökken. Pedig nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a mai világban nemzeti írásunk korszerű használata a kulcs a rovás fennmaradásához. A mindennapi használat alapja pedig a technikai szabvány és a digitális rovás – természetesen a hagyományos rovásművészeti alkotásokkal együttélve.

Legutóbbi szavazásunkra nem vártunk döntő többséget elérő választ, ami be is igazolódott. A válaszok megoszlásából az szűrhető le, hogy rovás nemzetközi szabványosításának támogatása nem egyetlen “mindenható” szereplő feladata, hanem mindenkié. Tehát újra csak a “nemzeti minimum” alapján történő összefogásra van szükség!

Még mindig “fenntről” várjuk a tuttit…

Általában az első helyezett felől történik az eredményhirdetés, de most kivételesen az utolsó hely érdemel figyelmet. Ugyanis a rovók – a Rovás Info olvasói – saját magukat, tehát a rovótársadalmat helyezték leghátulra a rangsorban (9,8%). Ez meg is magyarázza azt a szomorú helyzetet, hogy miért olyan nehéz a többi érdekelt (?) támogatását kivívni. Ugyanis megfelelő érdekérvényesítés nélkül a képviseleti demokrácia szereplői nem látnak meg semmit. Ébredhetnek rovók, hiszen amíg nem állnak ki saját érdekeikért, csak várhatják, hogy bárki is képviseli őket.

A további eredmények mutatják a bizalmi rangsort. A rovók legkevésbé a sokszor bírált MTA-ban és a NEFMI-ben bíznak (mindkettő 16,8%) – bár még mindig majdnem kétszer annyian bennük egyenként, mint saját magukban! Nem meglepő, hogy a szakmai szervezetek bizalmi indexe magasabb az állami és politikai szereplőkénél, így a Magyar Szabványügyi Testülettől 21,5% várja a szabványosítás támogatását. Ezt az MSzT az illetékességi területén belül egyébként meg is teszi.

A Magyar Országgyűléstől várják legtöbben (35,2%), hogy kiálljon nemzeti írásunk nemzetközi elfogadtatatásáért, de sajnos kevés kivételtől eltekintve a parlamenti politikusok tesznek a legkevesebbet az ügyért. Sőt, a rovás érdekében kifejtett országgyűlési próbálkozások minden esetben elbuktak (alaptörvény, NAT, hungarikum kerettörvény, nemzeti örökségi határozat, etc). Az országgyűlés pártjait hivatalos és nyílt levélben 2012 januárjában nemzeti összefogásra kérte a Rovás Alapítvány, melyet a Jobbik kivételével még válaszra sem méltattak.

 

Magad uram!

A fenti eredményekből az az egyébként nagyon ésszerű következtetés vonható le, hogy a rovótársadalomnak erélyesebben és szervezettebben kell kiállnia az érdekeiért, valamint az általuk már felismert össznemzeti érdekért. Természetesen ezzel párhuzamosan nem szabad feladni az együttműködés keresését az állami és politikai szereplőkkel sem, de tudni kell, hogy számukra nem létezik ember, csak szavazó – tehát ebben a felfogásban kell őket cselekvésre késztetni.

A székely-magyar rovás élő szellemi kincs

Ezt a megfogalmazást az elfogultsággal nem vádolható gazdasági szaklap, ma Napi Gazdaság 2010. áprilisi Kárpát-medence mellékletében olvashatjuk, s minden betűjévél egyet lehet érteni. Nemzeti írásunk nem csupán a múlt megőrzendő darabja, de több szempontból is nemzeti erőforrás. Ezért nemzeti írásunk védelme és fejesztése érdekében továbbra is az alábbi lépések szükségesek:

  • Technológia fejlesztés, szabványosítás: A korszerű mindennapi használathoz ma már messze nem elegendő a bicska és egy bot, papír és ceruza. A távközléstől a nyomtatásig, aköztéri feliratoktól az oktatásig ma szinte minden a digitális technológián alapul. Viszont Európában ismételten csak utolsóként, az élő írások közül csak a székely-magyar rovás nem része a nemzetközi számítástechnikai szabványnak. Az ügy – eddig az állam részvételének teljes hiányával – folyamatban van, de a sikerhez a rovótársadalmon túlmutató közmegegyezés és hivatalos szerepvállalás szükséges.
  • Oktatás: Bár a rováshasználók tábora mára százezres nagyságrendűvé vált, lelkes rovásoktatók százai tanítanak állami közfeladatot önként átvállalva, de hosszú távon elengedhetetlen, hogy a rovásoktatás az alapképzés, a Nemzeti Alaptanterv része legyen.
  • Jogi státusz:  A székely-magyar rovás méltó tagja nemzeti jelképeinknek, szellemi kincseinknek, ezért mihamarabb szükséges törvényi oltalma.

 

Kapcsolódó cikkek:

Share