Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő a készülő “nemzeti örökség” határozati javaslatban próbálta nevén nevezni a rovást, mint a nemzeti örökség részét.
Rovás a törvényalkotásban
A rovásműveltség keresi a helyét a törvénytervezetek kavalkádjában, jelenleg a Jobbikos képviselők igyekeznek nemzeti írásunk egyértelmű megnevezésével elérni, hogy a javaslatok “tág” meghatározásai, ne üres frázisok legyenek. A javaslat most sem került elfogadásra.
Ajánlás a bizottságok részéről: NEM
A kulturális és sajtóbizottság valamint a nemzeti összetartozás bizottságának ajánlása a nemzeti örökségről szóló H/6548. számú országgyűlési határozati javaslat részletes vitájához.
Ferenczi Gábor képviselő a határozati javaslat 1 . pont c) pontjának a következő módosítását javasolja :
1 . a Magyar Országgyűlés:
?c) elkötelezi magát aziránt, hogy Kárpát-medencei nemzeti kulturális örökségünket, épített és szellemi értékeinket nyelvünket és ősi rovásírásunkat utódaink, valamint az emberiség számára megőrizze és továbbadja;
?Indokolás: Lásd a H/6548/3. számú módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal) :
- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja
- a Nemzeti összetartozás biz. nem támogatja
- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet
- a Kormány képviselője nem ért egyet
A “nemzeti örökség” határozattervet célja az indoklás szerint:
“A Kárpát-medence magyar kulturális öröksége nemzeti önazonosságunk alapvet ő hordozója, s egyúttalnemzeti közösségünk hozzájárulása Európa és a világ kultúrkincséhez . A határozati javaslat – melynekelfogadására várhatóan 2012 áprilisában, a m űemléki világnap hónapjában és a magyar állami örökségvédelem intézményes működésének 140. évfordulóján kerül sor – ezen épített és szellemiörökség kulturális, illetve nemzetpolitikai jelentőségét rögzíti, különös tekintettel arra a feladatra,melyet a határon túli magyar értékeknek az eljövend ő generációk számára való megőrzése jelent .”
Parlamenti összefoglaló:
Ferenczi Gábor felszólalása a parlamentben (2012.04.10)
Ferenczi Gábor feltette a költői kérdést, “hogyha rovástáblát avatunk belföldön vagy külhonban, az beletartozik-e a nemzeti örökség fogalmába, teljesül-e a megfogalmazott örökségvédelmi cél a magyarság saját írásának napi szintű használatával?
Másképp: konkrét tartalom-e a rovástábla? “Meggyőződve arról, hogy a kulturális sokszínűség eszményét az egyesülő Európában több ezer éves közös múltunkra és hagyományaikra alapozva lehet megtölteni konkrét tartalommal”
L. Simon László, a határozati javaslat előterjesztője válaszában jelezte, hogy a nemzeti örökség fogalmába beletartozik a rovás is, ugyanakkor a módosító javaslatok egyikét sem támogatja.
Kapcsolódó cikkek:
