Kun rovásemlékek

Egyre több régi-új lelet és kutatási eredmény utal nemzeti írásunk korai, elterjedt használatára. A kunoké is volt a székely-magyar rovás!

 

Kun-székely rovás?

A Jászkunság kutatása elnevezésű folyóíratban közöl figyelemre méltó cikket Aydemir Hakan “Új kutatási irány a kun-magyar nyelvi kapcsolatok terén” címmel. A szerző nem csak a kun-kipcsák eredetű, vagy közvetítésű szavakat vizsgálja, de történeti felsorolást ad a kunok írásbeliségének említéséről, valamint bemutat egy kun előkelő sírjából származó XIV. századi rovásos övcsatot is.

Érdekes következtetést lehet levonni még az “ír” szavunk – talán éppen kun-kipcsák közvetítéssel történt – meghonosodásából, hiszen az eredetileg ótörök ige jelentése sokáíg megőrződött a magyar köznyelvben is, mint ‘ró, vés bevág, metsz’. Lásd: irdal. Nem kizárt tehát, hogy a mai ‘ír, lejegyez’ jelentését éppen a nemzeti írásműveltségünknek, a rovásnak köszönheti.

Kun-magyar nyelvi kapcsolat

A tudomány jelenlegi állása szerint legalább 30 kun-kipcsák eredetű szó van a köznyelvi magyarban, de a Kunság területén lévő tájszavak, valamint a mezőségi, székely és kiváltképp a csángó nyelvjárások ennek többszörösét őrizték meg máig. Ezekre példa az uruk ‘lasszó’, gyepü ‘gyapjú’, kórhány ‘domb, kurgán’ és az ír ‘metsz, ró’ is.

Ez utóbbi miatt érdekes, hogy volt-e, s ha igen, milyen írásbelisége a kunoknak?

Kunok – írástudó nép

Cseh történetírót említ Gyárfás István, aki az 1253-as morvaországi hadjárat révén eképp számol be: “… nem messze Evanczicztól és az oszlovai zárdától, egy díszes házban … amelyben a kúnoknak igen sok koporsóik s azok betűivel vésett kövei láthatók, amely kövekkel az egyháznak csaknem az egész padozata be van borítva, magam láttam”.

Joinville, Szent Lajos király életrajzírója pedig egy szemtanú elbeszélése alapján egy előkelő kun temetési szertartását a következőképp írja le: “Amikor egy gazdag lovag meghalt, egy nagy széles gödröt ástak … A kunok nagy királya egy levelet adott oda neki, mely az ő első királyuknak szólt, akinek ebben megüzente, hogy ez a vitás igen derék ember módjára élt és igen jól szolgálta őt, ezért vegye szolgálatba”.

A fenti levélmotívum megértéséhez szolgálhat Paschalis szerzetesnek… 1338-ban kelt levele, amelyben az írja, hogy “isten kegyelméből megtanultam a kun nyelvet és ujgur betűket, amely nyelvet és betűket használják közönségesen minde ezen országaiban vagy birodalmaiban a tatároknak.

Hogy a kunok a mongol kor előtt is ismerhettek és használhattak valamilyen írásrendszert, annak legjobb bizonyítéka a CodCum azon szókincse, amely az ismeretéről tanúskodik: írni, írás, könyv, írnok.

Kun rovásemlékek

A Karcag-Orgondaszentmiklósi kun temető 170. sírjából került elő az a bronzlemezből készült csatkarika, amelynek jelei első ránézésre megyeznek a székely rovásjelekkel. A leletet Selmeczi László régész publikálta a “Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról” c. könyvében (Debrecen, 1992).

(Jászkunság kutatása 2000 – teljes eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share