Beint a pesszimista Magyarországnak a Fityisz.com. A derűlátó gondolkodásmódban szerepe van a rovás újra felfedezésének. Hétfő – dupla cikk!
Örüljünk értékeinknek!
Azt nem állítom magamról, hogy egy világjáró vagyok, de bármerre is fordultam meg, mindig nyitott szemmel közlekedtem. És nem kellett hozzá nagy tehetség, hogy észrevegyem, miben különböznek a határainkon túl élő magyar társaink tőlünk, akik itt
éljük mindennapjainkat kishazánkban. Ők büszkék arra, hogy magyarok és próbálják őrizni a hagyományokat, összejárnak és összetartanak!
Szerintem ez követendő példa.
És örömmel veszem tudomásul, hogy az utóbbi időkben valami mégis csak megváltozott bennünk, magyarokban. Én eddig is szerettem Magyarországot, minden előnyével és hátrányával együtt: ?Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk!? Szeretem, hogy négy évszak van, hogy hideg a tél és forró a nyár. És azt is, hogy néhanapján az időjárás megviccel bennünket és titkon olyan tájakra repít, melyekről csak álmodnánk. Mint az idei kezdetben mediterrán tél, mely egyszer csak átcsapott a szibériai hidegbe. És hip-hop, már itt is a tavasz!
De rengeteg szép hagyománnyal és emlékkel is rendelkezünk. A már majdnem teljesen elfeledett kalocsai minta például úgy tűnik, végre újra virágkorát éli és egyre csak népszerűbb lesz. Személy szerint nekem nagyon tetszenek azok a ruhadarabok, melyekre ilyet hímeztek. Leginkább kedvenceim ezek közül az ingek és a bikinik, ahol a fehér alapon színes virágok gyönyörűen és ízlésesen tudnak érvényesülni. De az ilyen díszítésű torták is igencsak elnyerték tetszésemet! Remélem, hamarosan a többi népi motívum is hasonló népszerűségre fog szert tenni, és talán szépen lassan újra begyűrűznek a magyarok mindennapjaiba.
Hasonlóképpen örült kicsi szívem, amikor láttam, hogy egyre több településen kerültek ki rovásírással is a településnevek. Annyi időt töltünk nyelvtanulással, hogy megértsük más népek szavait. Miközben fel sem figyelünk arra, hogy már nem is értjük saját múltunkat. Tudtátok például, hogy a rovásírás balról jobbra és jobbról balra is működött? Értelemszerűen, amikor balról jobbra írtak, a jeleket is fordítva írták, így egyértelműsítve az olvasási irányt. Ősi ábécénknek több változata is él jelenleg, de mindezek közül a legismertebb a székely-magyar rovásírás betűkészlete. Ez nem véletlen, hiszen Székelyföldön egészen a 18. század végéig még tanították is az iskolákban. Igaz, akkortájt szittya-szkíta írásmód volt a neve. Manapság a rovásírás újra terjedőben van, elsősorban a székely-magyar módja. Egyesek inkább titkosírásként használják (pl. egyetemista körökben), míg mások számára az írás a magyarság megmaradásának egyik jelképe. Elsajátítása nem igényel nagy szakértelmet, a karaktertábla bármikor könnyen hozzáférhető az interneten, ráadásul már a Word-höz illeszthető betűkészlet is elérhető vált minden érdeklődő számára.
Bárhogy is alakuljon az élet, én azért nagyon remélem, hogy ezen és még sok más elfeledett emlékünk is apránként vissza-visszaszivárog majd mindennapjainkban, mert egyediek és különlegesek, akár csak mi magunk. Gondoljunk csak bele, itt vagyunk egy kontinens közepén, és nincs még egy olyan nép a közelünkben, aki a ragozó nyelvtant alkalmazná, vagy aki megértené nem jövevényszavainkat is.
Fityiszesen szép napot mindenkinek!
(Fityisz.com – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
