A Hungarikum törvénytervezet tárgyalásakor felmutatásra került az Egri Csillagok rováskiadása és többen hivatkoztak a Rovás Alapítványra a Parlamentben.
Hungarikum-törvény általános vitája
Február 28-án tárgyalta az Országgyűlés a törvényjavaslatot, ahol több képviselő foglalkozott a székely-magyar rovás kérdéskörével. Említésre került Kósa Lajos, debreceni polgármester rovásellenes viselkedése is. Részletek az általános vitából:
12:25 – Hungarikumok
A hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta kedden délelőtt munkáját az Országgyűlés.
A felszólalások előtt az elnöklő Balczó Zoltán megállapította, hogy a képviselők alaposan felkészültek a napirendi pont tárgyalására, így például Hörcsik Richárd (Fidesz) tokaji aszúval, Lezsák Sándor (Fidesz) pedig komoly szakirodalommal érkezett.
Fidesz: hungarikum, aminek hagyományai vannak a magyar múltban
Lezsák Sándor, aki a padsorban maga előtt tornyosuló szakkönyvekkel, és az Országház makettjével illusztrálta felszólalását, azt mondta: a témában könyvtárnyi anyag van, és a saját könyvtárából többet már nem is mert keresni. Kitért arra, hogy hozzá több mint 600 javaslat érkezett a szétküldött indítvánnyal összefüggésben. “Hungarikum értéket elsősorban az képviselhet, aminek hagyományai, gyökerei vannak a magyar múltban, élő részei a jelennek és rendelkezik a jövőbeni életképességgel, vagy a fejlődés távlataival” – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Lezsák Sándor első számú hungarikumnak a magyar anyanyelvet nevezte, és az általa behozott könyvek közül többi között bemutatta az Egri csillagok rovásírással készült változatát, a Magyarország ezer csodájáról, a világörökségről szóló kiadványokat, Erdélyt, a csángókat, Kárpátalját, a régi magyar kutyafajtákat bemutató albumokat, majd Rubik Ernő bűvös kockájával illusztrálta mit is jelent, hogy hungarikum. Végül a Pálinka a hungarikum című könyv felmutatásával zárta felszólalását, hozzátéve: “egészségükre”!
14:10 – Hungarikumok
A székely magyar rovásírás hungarikummá nyilvánításáról is beszéltek a képviselők a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden a parlamentben.
Jobbik: fontos a mezőgazdasági hungarikumok szerepe
Varga Géza, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hungarikummá nyilvánításának fontos szerepe lehet abban, hogy Magyarország visszaszerezze a hazai és exportpiacokat. A politikus azt javasolta, hogy tudatosan menedzseljenek termékeket a helyi megjelenéstől, a hungarikummá váláson keresztül egészen az Európai Unió által elismert eredetvédelemig.
Azt is felvetette, hogy a törvényjavaslatban a szellemi és a tárgyi termékeket el kellene választani egymástól a hungarikumok között, hogy a “tájjellegű lecsót” ne kelljen összehasonlítani például a Kodály-módszerrel.
Z. Kárpát Dániel fontosnak tartotta, hogy két-három kormányzati ciklus alatt összenemzeti stratégia épüljön a hungarikumokról szóló törvényre.
Jobbik: a székely magyar rovásírás is legyen hungarikum!
Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője azt szorgalmazta, hogy a székely magyar rovásírás legyen hungarikum. Szerinte a több ezer éves múltra visszatekintő írásmódnak a nemzeti alaptantervbe is be kellene kerülnie. Az ellenzéki képviselő felháborítónak nevezte, hogy Kósa Lajos Debrecen polgármestere a közelmúltban nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy rovásírásos helységnév táblákat állítsanak fel Debrecenben, arra hivatkozva, hogy ennyi erővel lovári nyelven vagy cirill betűkkel is ki lehetne írni a helységek nevét.
(Délmagyar – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek: