Az Origo-ban tévesen közölt szégyenlistával kapcsolatban érdeklődtek a Somogy TV-től. Szerencsére tisztul a kép ez ügyben is.
Szégyen, nem szégyen…?
Többek között nemzeti írásunk korszerű alkalmazását tűzte ki célul a Rovás Alapítvány, mely világosan megfogalmazta, hogy a vélemény tisztelete mellett sem tartja elfogadhatónak, hogy közszereplők a rovás mindennapi használatába akadályt gördítsenek, illetve azt önös, vagy pártpolitikai okokból becsméreljék. Ennek ellenére az Origo tévesen és az alapítvány hitvallásával ellentétes szövegkörnyezetben tárgyalta a kérdést, melyet most a Somogy TV kérdésére válaszolva részben tisztázni sikerült.
Az ősi hagyomány őrzői
Szorgalmazná a Rovás Alapítvány a rovásírással írt helységnévtáblák kihelyezését. Somogyban nyolc településen, az országban már 137 helyen vannak folyamatban ilyen táblák. Azok a településvezetők, akik gátolják az állítást, úgynevezett szégyenpadra kerülnek. Ilyen táblát már számos somogyi település határában lehet látni, legtöbbször civil kezdeményezés eredményeként kerülnek helyükre a rovás-névtáblák.
Sípos László, elnök, Rovás Alapítvány:
– A rováskultúra egy több ezer éves hagyomány, amelynek mi vagyunk az örökösei a világ bármelyik országa, bármelyik megbecsüléssel néz föl az íráskultúrák iránt, mondhatjuk azt, hogy nagyon irigykednek, hogy nekünk van egy ilyen.
Van, aki egyetért ezzel a véleménnyel, mondván a fiatalokkal is meg kell ismertetni az ősi kultúrát.
Hangyáné Balázs Gizella:
– A régi, eredeti dolgokat feleleveníteni hasznos, jó hát ez sokaknak idegen, furák a betűk, formák meg miegymás, de én hasznosnak tartom.
Megint mások szerint azonban felesleges, hiszen még csak érteni sem lehet a kiírásokat!
Mucsi Edina:
– Szerintem abszolút semmi értelme nincs, el sem lehet olvasni, legalábbis én nem tudtam, szerintem nincs.
Markóné Sovák Kinga:
– Szerintem nem sok értelme van, mert sokan nem is tudhatják.
Akkor szerinted felesleges, hogy itt van?
– Akik tudják, hogy mi az értelme, azoknak biztos nem.
Akik meggátolják egy-egy tábla kihelyezését, azokra lesújt az Alapítvány, no nem kell fizikai erőszakra gondolni, mindössze egy úgynevezett szégyenpadon tüntetik fel ezeknek a személyeknek nevét.
Sípos László, elnök, Rovás Alapítvány:
– Azok a közszereplők és azoknak a településeknek a vezetői kerülnek fel egy ilyen úgynevezett szégyenlistára, akik annak ellenére tiltják, akadályozzák, hogy azt egy helyi közösség a saját forrásaiból, saját pénzéből a felügyeleti szerv, tehát a közúti hatóság jóváhagyásával szeretnék azt felállítani.
Egy ilyen helységnévtábla állítása, pedig nem egyszerű mutatvány: hiszen egyrészt a hatóság engedélye kell, másrészt a tábla készítése is pénzbe kerül. Egy-egy ilyen ékes írással díszített tábla ára pedig attól függ, milyen hosszú a település neve. Tehát Tab esetében nem kerülne sokba az ősi hagyományok ilyen nemű ápolása, ahogyan Som, Lad vagy Nyim esetében sem. Nem úgy Balatonmáriafürdőnek, amely 17 betűből áll, vagy éppen Szilvásszentmárton, amely 18 karakternyi helyet foglalna a táblán.
(Somogy TV – eredeti híradó – eredeti cikk)
Rovás Info pontosítás:
Szilvásszentmárton táblája nem 18, hanem csak 16 rovás betűből áll, hiszen nemzeti írásunk minden magyar hangra rendelkezik önálló jellel, így a latin-betűs írásban csak 2 betű összetételével megoldható “sz”-re is, melyből kettő is található a település nevében.
Szilvásszentmárton – rovással
Kapcsolódó cikkek:
