Felhábrorító eset látott napvilágot Debrecenben. Józsa településrész rovástáblájának felállítását minősíthetetlen ürügyekkel akadályozza Kósa Lajos polgármester. A Hungarikumok törvény tárgyalásán is szóba került a történet.
Nemzeti együtt nem működés
Minap cikkben viccelődtünk, hogy a ballib rovásgyalázás szinte már mennyire hiányzik a nemzeti írásunk ügyével foglalkozóknak, erre a nemzeti-keresztény oldalról jön a kritikán és övön aluli ütés.
… igen, lehetne valami PC (politikai korrektségnek nevezett öncenzúra) stílusban értetlenségnek hangot adva is sopánkodni az eseten, de sokkal jobb a tiszta beszéd. Nagykőrös után most Debrecenben is megfigyelhető az ideológiai erőpolitika szűklátótörű alkalmazása, nyíltan félredobva a nemzeti együttműködés bármilyen formáját. Annak ellenére, hogy nemzeti írásunk fejlődését többek között Kósa Lajos szavazóbázisa is támogatja, csak azért betart a mozgalomnak, mert nem kizárólag a “mi kutyánk kölykei” vannak a kezdeményezés mögött.
Szerencsére egyre több rovástábla áll a Kárpát-medencében, a rováskultúra nemzetközi elismerése pedig napról napra erősödik. Előbb vagy utóbb Debrecenben is lesz rovástábla, de a politikai zsákutcában való törtetésért – ha máskor nem is, a választásokon – remélhetőleg jönni fog a számla Kósa Lajosnak és csapatának.
A rovást a cirill betűkhöz és a lovári nyelvhez hasonlította Kósa (Cívishír)
Debrecen – Egyelőre nem tudni, jelöli-e majd Józsa nevét rovásírásos tábla, ugyanis az önkormányzat nem ért egyet a szándékkal. Kósa Lajos leszólta a rovásírást a közgyűlésen. A Jobbik szerint bocsánatot kellene kérnie.
Nyíradonyban is áll a tábla (Fotó: kuruc.info)
A Jobbik országgyűlési képviselője, Kulcsár Gergely sajtóközleményében az áll, a témát a múlt csütörtöki közgyűlésen vetették fel. Egy józsai egyesület ugyanis az önkormányzat egyetértő nyilatkozatát kérte – mintegy gesztus jelleggel ?, noha ennek hiányában is jogszerűen fel lehet állítani a táblát, hiszen a szükséges engedélyek birtokában vannak. A városvezetés azonban az egyetértő nyilatkozat kiadását megtagadta. Kulcsár azt írja, a polgármester a közgyűlésen a lépést azzal indokolta, hogy a tábla és felirata nem illik bele a város jelképrendszerébe, majd hozzátette, hogy ennyi erővel cirill betűkkel vagy lovári cigány nyelven is ki lehetne írni a város nevét.
A Jobbik gyalázatot említ
A Jobbik szerint ezen felháborító és ősi írásunkhoz méltatlan mondatokkal minden nemzetünk kultúrájáért aggódó magyar embert megsértett. Ugyanis a rovásírás a magyar nép kultúrájának legősibb rétegéhez tartozik, úgy mint a népdal, a népmesék és a népművészet, a legrégibb és legérdekesebb nemzeti kincsünk egyike. Egy ilyen, egyedi, több ezer éves nemzeti értéket egy lapon emlegetni idegen írásokkal, nyelvekkel egy magát nemzetinek nevező politikustól a gyalázat kategóriájába tartozik.
És a kézisek meze?
Kulcsár Gergely szerint további kérdéseket vetnek fel a történtek, ugyanis felvetődik az emberben, hogy Somogyi Béla, a város kultúrájáért felelős alpolgármester, aki nem mellesleg józsai lakos, egyetért-e ezzel a döntéssel, ezekkel mondatokkal?
Továbbá a közelmúltban az önkormányzat által átvett női kézilabda csapat mezén található rovásírásos feliratokat leveszik-e a mezről vagy cirill betűkkel és lovári nyelven is megjelennek majd a feliratok.
Kérjen bocsánatot!
Tisztelettel kérem Kósa Lajost, hogy kérjen bocsánatot – remélhetően – meggondolatlan mondatai miatt és változtassák meg a döntésüket, adják ki az egyetértő nyilatkozatukat a tábla felállításával kapcsolatban! Akármi is történik a Jobbik mindent elkövet azért, hogy Debrecenben is – ahogy az ország közel 400 településén és a határainkon túl több, mint egy tucat településen – állhasson e tábla, mely hirdeti a magyar kultúra egyediségét – írja Kulcsár Gergely.
Az ügyben keressük alpolgármester urat.
Debrecen vége – illusztráció (Szebb jövő – eredeti kép itt)
(Cívishír – eredeti cikk)
Ferenczi Gábor felszólalása a Parlamentben (Kisalföld)
Ferenczi Gábor a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló T/5539. számú törvényjavaslat vitájában megköszönte Lezsák Sándornak, hogy bemutatta az Egri Csillagok rováskiadását a parlamentben, ugyanakkor felhívta a figyelmet a Kósa Lajos kijelentésére is, megemlítve a józsai rovástábla esetét.
‘Jobbik: a székely magyar rovásírás is legyen hungarikum! Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője azt szorgalmazta, hogy a székely magyar rovásírás legyen hungarikum. Szerinte a több ezer éves múltra visszatekintő írásmódnak a nemzeti alaptantervbe is be kellene kerülnie. Az ellenzéki képviselő felháborítónak nevezte, hogy Kósa Lajos Debrecen polgármestere a közelmúltban nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy rovásírásos helységnév táblákat állítsanak fel Debrecenben, arra hivatkozva, hogy ennyi erővel lovári nyelven vagy cirill betűkkel is ki lehetne írni a helységek nevét.’
(kisalföld – eredeti cikk)
Kapcsolódó sajtóvisszhang:
Kapcsolódó cikkek: