Cigányozta a rovást Kósa

alt

Felhábrorító eset látott napvilágot Debrecenben. Józsa településrész rovástáblájának felállítását minősíthetetlen ürügyekkel akadályozza Kósa Lajos polgármester. A Hungarikumok törvény tárgyalásán is szóba került a történet.

 

Nemzeti együtt nem működés

Minap cikkben viccelődtünk, hogy a ballib rovásgyalázás szinte már mennyire hiányzik a nemzeti írásunk ügyével foglalkozóknak, erre a nemzeti-keresztény oldalról jön a kritikán és övön aluli ütés.

… igen, lehetne valami PC (politikai korrektségnek nevezett öncenzúra) stílusban értetlenségnek hangot adva is sopánkodni az eseten, de sokkal jobb a tiszta beszéd. Nagykőrös után most Debrecenben is megfigyelhető az ideológiai erőpolitika szűklátótörű alkalmazása, nyíltan félredobva a nemzeti együttműködés bármilyen formáját. Annak ellenére, hogy nemzeti írásunk fejlődését többek között Kósa Lajos szavazóbázisa is támogatja, csak azért betart a mozgalomnak, mert nem kizárólag a “mi kutyánk kölykei” vannak a kezdeményezés mögött.

Szerencsére egyre több rovástábla áll a Kárpát-medencében, a rováskultúra nemzetközi elismerése pedig napról napra erősödik. Előbb vagy utóbb Debrecenben is lesz rovástábla, de a politikai zsákutcában való törtetésért – ha máskor nem is, a választásokon – remélhetőleg jönni fog a számla Kósa Lajosnak és csapatának.

 

A rovást a cirill betűkhöz és a lovári nyelvhez hasonlította Kósa (Cívishír)

Debrecen – Egyelőre nem tudni, jelöli-e majd Józsa nevét rovásírásos tábla, ugyanis az önkormányzat nem ért egyet a szándékkal. Kósa Lajos leszólta a rovásírást a közgyűlésen. A Jobbik szerint bocsánatot kellene kérnie.

A rovásírást a lovári nyelvhez és a cirill betűkhöz hasonlította Kósa

Nyíradonyban is áll a tábla (Fotó: kuruc.info)

A Jobbik országgyűlési képviselője, Kulcsár Gergely sajtóközleményében az áll, a témát a múlt csütörtöki közgyűlésen vetették fel. Egy józsai egyesület ugyanis az önkormányzat egyetértő nyilatkozatát kérte – mintegy gesztus jelleggel ?, noha ennek hiányában is jogszerűen fel lehet állítani a táblát, hiszen a szükséges engedélyek birtokában vannak. A városvezetés azonban az egyetértő nyilatkozat kiadását megtagadta. Kulcsár azt írja, a polgármester a közgyűlésen a lépést azzal indokolta, hogy a tábla és felirata nem illik bele a város jelképrendszerébe, majd hozzátette, hogy ennyi erővel cirill betűkkel vagy lovári cigány nyelven is ki lehetne írni a város nevét.

A Jobbik gyalázatot említ

A Jobbik szerint ezen felháborító és ősi írásunkhoz méltatlan mondatokkal minden nemzetünk kultúrájáért aggódó magyar embert megsértett. Ugyanis a rovásírás a magyar nép kultúrájának legősibb rétegéhez tartozik, úgy mint a népdal, a népmesék és a népművészet, a legrégibb és legérdekesebb nemzeti kincsünk egyike. Egy ilyen, egyedi, több ezer éves nemzeti értéket egy lapon emlegetni idegen írásokkal, nyelvekkel egy magát nemzetinek nevező politikustól a gyalázat kategóriájába tartozik.

És a kézisek meze?

Kulcsár Gergely szerint további kérdéseket vetnek fel a történtek, ugyanis felvetődik az emberben, hogy Somogyi Béla, a város kultúrájáért felelős alpolgármester, aki nem mellesleg józsai lakos, egyetért-e ezzel a döntéssel, ezekkel mondatokkal?

alt

Továbbá a közelmúltban az önkormányzat által átvett női kézilabda csapat mezén található rovásírásos feliratokat leveszik-e a mezről vagy cirill betűkkel és lovári nyelven is megjelennek majd a feliratok.

Kérjen bocsánatot!

Tisztelettel kérem Kósa Lajost, hogy kérjen bocsánatot – remélhetően – meggondolatlan mondatai miatt és változtassák meg a döntésüket, adják ki az egyetértő nyilatkozatukat a tábla felállításával kapcsolatban! Akármi is történik a Jobbik mindent elkövet azért, hogy Debrecenben is – ahogy az ország közel 400 településén és a határainkon túl több, mint egy tucat településen – állhasson e tábla, mely hirdeti a magyar kultúra egyediségét – írja Kulcsár Gergely.

Az ügyben keressük alpolgármester urat.

alt

Debrecen vége – illusztráció  (Szebb jövő – eredeti kép itt)

(Cívishír – eredeti cikk)

 

Ferenczi Gábor felszólalása a Parlamentben (Kisalföld)

Ferenczi Gábor a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló T/5539. számú törvényjavaslat vitájában megköszönte Lezsák Sándornak, hogy bemutatta az Egri Csillagok rováskiadását a parlamentben, ugyanakkor felhívta a figyelmet a Kósa Lajos kijelentésére is, megemlítve a józsai rovástábla esetét.

‘Jobbik: a székely magyar rovásírás is legyen hungarikum! Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője azt szorgalmazta, hogy a székely magyar rovásírás legyen hungarikum. Szerinte a több ezer éves múltra visszatekintő írásmódnak a nemzeti alaptantervbe is be kellene kerülnie. Az ellenzéki képviselő felháborítónak nevezte, hogy Kósa Lajos Debrecen polgármestere a közelmúltban nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy rovásírásos helységnév táblákat állítsanak fel Debrecenben, arra hivatkozva, hogy ennyi erővel lovári nyelven vagy cirill betűkkel is ki lehetne írni a helységek nevét.’

(kisalföld – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó sajtóvisszhang:

 

Kapcsolódó cikkek:

Share