Műveiben a rovást is alkalmazó Aknay János Kossuth-díjas képzőművész kiállításával indult a Semmelweis Szalon programja az idei évben.
Ott van a felület, fejemben pedig a gondolat
Az új évben Aknay János Kossuth-díjas képzőművész kiállításával indult a Semmelweis Szalon programsorozata. Dr. Tulassay Tivadar rektor köszöntötte a vendégeket, és egyben megragadta az alkalmat, hogy a kezdetről, mint az év kezdete, illetve a 2012. évi Szalon-programok nyitánya a népi (Nagyboldogasszony hava) és ókori hagyományok (Janus) fényében beszéljen, üdvözölve a farsangi időszakot is.
A kiállításon a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapító tagjának, Aknay Jánosnak a munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A festő művészete szervesen illeszkedik a modern magyar művészet nagyjainak, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Deim Pál nevével fémjelzett ?szentendrei iskola? konstruktív, illetve konstruktív-szürrealista vonulatához. Visszatérő motívumai – ház, angyal, bábu, kereszt, ablak – egyrészt a szentendrei architektúra elemeiből, másrészt a város haladó művészeti hagyományaiból táplálkoznak. Aknay a szentendrei konstruktív irány hű követője, annak sajátos, egyéni hangú folytatója.
Aknay János egészen különös szerepet játszik Szentendre művészetében, abban a kohóban, amelyben edződött, érett művésszé vált. Pályatársa, választott mentora, Deim Pál írta róla: ?Ő az egyetlen, aki modernsége mellett leginkább kötődött s kötődik a klasszikus szentendrei művészethez, elsősorban Barcsay Jenőhöz, Vajda Lajoshoz. Aknay művészetében tartózkodik a szélsőséges megfogalmazásoktól. [?] Határozott lírai arculatot képvisel.?
Aknay többnyire vázlatok nélkül dolgozik. Rögtön a felületre veti gondolatait, elképzeléseit, nagyon ritkán tér vissza egy alkotáshoz, módosít rajta. Konstruktív vonalvezetésébe tökéletesen beillenek a székely rovásírás jelei, melyeket munkáiban figurákká alakít át.
(Semmelweis Egyetem – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
