Hírözön: rovásos Újszövetség

lapszemle

Széles sajtóvisszhangot vert a rovásos Újszövetség bemutatója. Nézettől függetlenül, határon innen és túl hírértékű volt a szent könyv kiadása nemzeti írásunkkal.

 

Gyoshír: Hol kapható a rovásos Biblia?

Az könyvújdonság iránt nagy az érdeklődés Karácsony előtt. A mai napon az alábbi helyekre történik meg a kiszállítás, így holnap már bizonyosan kapható lesz a rovásos Újszövetségi Szentírás.

  • Magyar Menedék Könyvesház, Budapest, Márvány utca
  • Turul Bolt, Budapest, XI. Móricz Zs. körtér
  • Anima könyvesboltok
  • Szkítia könyvesboltok
  • Könyvtárellátó Vállalat, Budapest V. Honvéd u.

N1 Híradó (2011.12.21)

2011. december 20-án tartott sajtótájékoztatón az Echo TV és az N1 TV képviseltette magát a nemzeti elkötezettségű és a vallási média munkatársai mellett. Részlet az N1 TV másnapi hírműsorából. 

Echo TV

A TV csatornán várhatóan a vasárnapi “Isten, Isten” c. vallási műsorban kap helyet a sajtótájékoztatón felvett híranyag.

Katolikus Rádió:

A rádió csütörtökön és pénteken 20:00-kor kezdődő műsorában foglalkozik a rovásos Újszövetség témájával.

Kiemelt hír a rovásos Újszövetség

Alig fél éve még élcelődés, burkolt vagy akár nyílt támadás kísérte a nemzeti írásunk népszerűsítésére, korszerű használatára tett kísérleteket. Most vezető hír a legnagyobb világvallás szent könyvének rovásos megjelentetése. Úgy tűnik, hogy a rovótársadalom erőfeszítései lassan meghozzák gyümölcsüket és közelít az idő, amikor a közéletben már vállalhatatlan lesz saját nemzeti íráskultúránk üldözése. A cél azonban már nem ez, hanem teljeskörű alkotmányos védelem és a székely-magyar rovás nemzeti erőforrásként való elismertetése.

Székely-magyar rovásírással kiadott Újszövetség bemutatója Budapesten

Székely-magyar rovásírással kiadott Újszövetség látott napvilágot advent utolsó napjaiban Budapesten. A kultúrtörténeti, vallási és nemzeti szempontból egyaránt jelentős, sokak által régóta várt rovásírásos Újszövetség könyvbemutatójára került sor az 1989-ben létrehozott, s azóta számos Bibliát és vallástörténeti, teológiai kiadványt megjelentetett Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat Bibliaközpontjában.
 
A székely-magyar rovásírásos Újszövetséget útjára bocsátó Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulatot az alapítók arról a Szent Jeromosról (latinul: Hieronymus) egyházatyáról nevezték el, aki más egyházi művek mellett, részint már meglevő korábbi fordításokat átdolgozva, rendszerezve, latinra fordította a Szentírást. A Csáktornya közeli Stridonban született dalmát Szent Jeromos a Biblia egyes könyveit főleg Betlehemben fordította, alig néhány méterre attól a barlangtól, ahol a Megváltó megszületett.
 
Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnöke sajtótájékoztatón mutatta be a Rovás Alapítvány és a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat által kiadott rovásírásos Újszövetséget 2011. december 20-án a Bibliatársulat Budapest, Teréz körúti központjában. A könyvbemutató levezetője elöljáróban elmondta, hogy a rovásírásos Biblia megjelenése egybecseng a karácsonyra, Jézus születésére való készülődés hangulatával, s ha a sajtó munkatársai időben hírül adják az örvendetes eseményt, az érdekes és értékes kiadvány ajándékként a karácsonyfa alá kerülhet. A Bibliatársulat központjában érdeklődésünkre információként elmondták, hogy a rovásírásos Újszövetségnek egyelőre csak néhány tucat mintapéldánya hagyta el a gyomai nyomdát, ám nemsokára meg lehet vásárolni minden nagyobb, illetve nemzeti könyvesboltban.
 
 Tarjányi Béla professzor, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnöke, egyetemi tanszékvezető először a szentírástudomány tanáraként szólt a sajtó képviselőihez: Egész életemet annak szenteltem, hogy a Szentírás minél több ember kezébe eljusson és alakítsa sokak életét. Elmondta még, hogy a Rovás Alapítvány megbízásából a Gyomai Kner Nyomda mindössze egy hónap alatt tördelte és nyomtatta ki a rovásírásos Újszövetséget, s a mintapéldányok még karácsony előtt elhagyhatták a nyomdát.
Szent Máté evangéliuma a napkeleti bölcsekről – rovással
 
Ősi örökségünk a rovásírás, amelyről a múlt században megfeledkeztünk, de előtte egyháziak és világiak egyaránt használták, terjesztették. Európában mi, magyarok egyedülállóak vagyunk a még mindig létező saját íráskészletünkkel. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért hanyagoljuk el ezt a hatalmas íráskultúrát, jelentette ki Tarjányi Béla, majd hozzáfűzte, hogy ezzel a kiadvánnyal a kiadók szeretnék irodalmi rangra emelni a székely-magyar rovásírást.
 
Rumi Tamás, a Rovás Alapítvány kuratóriumi tagja elöljáróban hangsúlyozta: maga az a tény, hogy például az énlakai, vagy a csíkszentmihályi templomban máig fönnmaradhattak rovásjegyek, szövegek, azt jelenti, hogy egykoron hívő emberek birtokában voltak ennek az íráskultúrának. A világ legtöbbször, és legtöbb nyelvén napvilágot látott kiadvány a Szentírás, s az Újszövetség végre rovásírással is megjelenhetett, mondta Rumi Tamás, és ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra: a Kr. u. IV-V. században élt nagy bibliafordító, Szent Jeromos följegyzéseiből tudjuk, hogy a hunok, tehát a régi magyarok zsoltárokat énekeltek.
 
Az IHS Krisztus-monogram rovásbetűkkel
 
Rumi Tamás kérésünkre magyarázatot fűzött a most kiadott Újszövetség címlapján látható emblémához: Az Újszövetség cím fölött látható az IHS Krisztus-monogram székely-magyar rovásbetűkkel van megjelenítve. Az ?I? betűre ezúttal nem kellett mesterkélten rárajzolni a keresztet, mert maga az ?I? betű is kereszt alakú. A latin betűs IHS Krisztus-monogram esetében azonban külön oda szokták rajzolni a keresztet. A ?H? betű két egymással szembenéző halnak, a kereszténység egyik ősi jelének a megjelenítése, míg az ?S? betű olyan mint egy sátor, vagy hegy. Rumi Tamás egyéni értelmezése szerint a rovásírásos Újszövetség címlapján megjelenített embléma ?H? betűje Krisztus töviskoronáját, a legalul levő ?S? betű a Golgota hegyét, míg a mindkettő fölé emelkedő ?I? betű a kereszthalál eszközét is jelképezi. Ez a három betű a rovásírásban szinte képpé válik. Az itteni ?I? betű a keresztet jelképezi és egyben a magyar Isten szavunk kezdőbetűje is, mondja Rumi Tamás.
 
Tarjányi Béla PhD, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnöke, a Piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Újszövetség Tanszékének vezetője, számos vallástudományi könyv és tanulmány szerzője a könyvbemutató előtt exkluzív interjút adott portálunknak.
 
– Professzor úr, atyám, mi indította az Ön által irányított Szent Jeromos Katolikus Bibliatársaságot az Újszövetség rovásírásos kiadására?
 
Prof. Tarjányi Béla- A szocializmus idején nőttem fel, de úttörő nem voltam, s cserkész pedig nem lehettem. A bátyámtól hallottam, hogy a cserkészek többek között rovásírást is tanulnak. Egész életemben ott lebegett lelkemben a gondolat, hogy a rovásírás el van hanyagolva, s a magyar társadalomban ez a kultúra nincs megbecsülve. A rovásírás nem csak egyszerűen ősi magyar emlék, hiszen a középkorban nagyon sok templomban voltak föliratok ezekkel a betűkkel, így például a Miatyánk és más szent szövegek. A középkor végén és az újkor elején a keresztény egyházak, s általában a keresztény emberek használták a rovásírást, még egyházi szövegek lejegyzésére is, ám mindez a XX. században feledésbe merült. De ezen nem kell csodálkoznunk, mert Magyarországon szörnyű rombolások voltak. Eddig sosem szántam rá magamat, hogy tegyek is valamit a rovásírás kultúrájának megmentéséért, de a Biblia-kiadások keretében egyszer ezt is szerettem volna elvégezni. Évek óta élt bennem a szándék, s kapóra jött nekem, hogy novemberben jelentkezett nálunk a Rovás Alapítvány azzal a kéréssel: adjuk oda nekik az Újszövetség szövegét, mert szeretnék kiadni azt rovásírásos változatban. Mi adtuk a hiteles szöveget, ők tördelték és szervezték meg a kiadást.
 
– Mit remél a rovásírásos Újszövetség megjelenésétől?
 
– Boldog lennék, ha nem csak a nyelvészek, a kutatók és más szakemberek tudnának az Újszövetség rovásírásos kiadványáról, hanem mint csodálatos magyar örökség, a magyar köztudatba is beszüremlene. Szeretném, ha ez a kiadvány is hozzájárulna ahhoz, hogy a társadalom jobban megtiszteli majd a magyarságnak ezt a csodálatos kincsét. A Szentírást is nagyobb becsben tartjuk azzal, hogy székely-magyar rovásbetűkkel is megjelentetjük. Minden nyelv azáltal vált elfogadottá, szalonképessé, a tudomány és az isteni üzenet hordozójává az emberi történelem folyamán, hogy a Bibliát az egyes népek lefordították a saját nyelvükre, s ezáltal született meg az irodalmi nyelv. A mi magyar írásmódunkkal szeretnénk most ugyanezt elérni, hogy valóban közkinccsé váljék. Remélem, ezzel a kiadvánnyal hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövőben születnek majd olyan cikkek, írások, amelyeket csak rovásbetűkkel írnak.
 
– A rovásírásos Újszövetség a XVII. század első felében elvégzett Káldi György-féle katolikus fordítás alapján látott most napvilágot. Miért nem a Szent István Társulat által az 1970-es években kiadott, modernebb nyelvezetű Szentírás szolgált a kiadás alapjául?
 
– A Káldi-bibliafordítás több mint háromszáz esztendőn keresztül a Magyarországon többséget képező katolikus kereszténység mindennapos szentírásszövege volt. A második világháborúig kitűnő fordító szakemberek többször is átdolgozták, modernizálták. Ám a kommunista berendezkedés után nem volt szabad kiadnunk a Szentírást. Az 1970-es évek elején végre-valahára megértük, hogy engedélyezték a katolikus Szentírás kiadását, de az akkori szakember gárda úgy döntött, hogy ne a régi, Káldi-féle Bibliát jelentessük meg, hanem egy egészen újat. Csakhogy a Szent István Társulat által akkor megjelentetett Szentírást azóta vagy huszonötször átírták, másrészt meg egy kicsit akadémikus ez a szöveg. Amikor a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ki akarta adni az úgynevezett zsebbibliát, erre a célra nem kaptuk meg a Szent István Társulat által megjelentetett változatot. Ekkor úgy döntöttünk, hogy itt van a mi nemzeti kincsünk, a Káldi-féle katolikus fordítás, javítsuk át, modernizáljuk ennek a szövegét nyelvileg, illetve javítsuk át a zsinat után Rómában megjelent Biblia alapján. Így keletkezett a Káldi Neovulgata, a teljesen modern Biblia-kiadás, amely katolikus körökben manapság a legkedveltebb Szentírás.
(Hering József – Kuruc.info – eredeti cikk) 
 
Angol nyelvű sajtó:
 
Kapcsolódó cikkek:

Share