Celldömölkben megrongálták az 1. számú egységes rovástáblát, amely jelképesen a mozgalom és a rovásműveltség meggyalázása. A felelősség nem csak a vandáloké, hanem felbujtóiké is.
Celldömölk volt a követendő példa
Már több, mint egy éve indult a Rovás Alapítvány egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos helynévtáblákat felállító mozgalma. Ez idő alatt 116 település csatlakozott a mozgalomhoz, több, mint 300 táblát felállítva a jelenlegi határok mindkét oldalán, mely egyértelműen a mozgalom sikerét jelzi. A táblaállítások helyi összefogással és a táblaállító közösségek anyagi hozzájárulásával történnek.
Celldömölk az 1. számú táblák tulajdonosa, amely azt jelzi, hogy a település volt az első résztvevő az egységes táblamozgalomban. Mondhatni, hogy Celldömölk volt a táblaállítási rendszer kísérleti terepe, ahol a helyi összefogás, hivatalos egyeztetés és engedélyezés összes részletét kipróbálhatták a szervezők. Itt nyílt lehetőség a rendszer hiányosságainak és hibáinak kijavítására is, melyben végig partner volt a táblaállítók helyi közössége, valamint az önkormányzat és a képviselőtestület.
Külön kiemelendő, hogy úgy a táblaállítás szervezésében, mint a táblaavatáson a város baloldali vezetője, az akkori jobboldali-lokálpatrióta közgyűlési többség és városfejlesztési bizottság, valamint a radikális ellenzék – megjelenítve a politikai pártpaletta szinte minden színét – a rovástábla kérdésében a szakmaiságot és az összefogást képviselte a civilszférával együtt. Ezzel Celldömölk követendő példát mutatott a teljes magyar közélet számára. (Beszámoló: eredeti cikk)
Vandálok cinkosa az, aki a rovást üldözi
Celldömölk példája szerencsére nem ritka azon a 116 településen, ahol már áll, vagy a közeljövőben felállításra kerül a rovásos helynévtábla. A nagy számok törvénye alapján azonban nem mindenhol ment ennyire sikeresen az összefogás és mára akadt néhány település, ahol kicsinyes személyi ellentétek, rövidlátó pártpolitikai harcok gátolják a táblaállítást. Az elvakult rovásellenzők talán azt sem mérik fel, hogy amikor hamis ürügyeket keresnek a táblaállítás ellen, akkor nem csak a nemzet szellemi hagyatékát, történelmét tagadják meg, hanem egyenesen bíztatást adnak a legszélsőségesebb elemeknek a nyílt rongálásra, nemzeti jelképeink pusztítására és a magyarellenesség kifejezésére.
A rovásműveltség elleni uszítás újabb “következménye”-ként tekinthetünk Celldömölk egyik rovásos helynévtáblájának megrongálása is. A “másképp gondolkodó” vandálok festékkel összefújták a táblán lévő rovásfeliratot. Ezért a táblaállítók feljelentést tesznek a rendőrségen – most csak garázdaság miatt, de eljön az idő mikor a bűnügyi tényállás kiegészül a nemzeti közösség elleni gyűlöletkeltéssel … és az arra való felbujtással.
Sok van a rovásukon!
Megdöbbentő, hogy a rovásellenes közéleti szereplők világnézeti hovatartozásuktól függetlenül hullanak egymás karjaiba, Bolgár Györgytől, Kovács Lászlótó és Vágó Istvántól kezdve szűklátókörű közgyűlési képviselőkön át volt SzDSz-es polgármesterig, Fidesz-es alpolgármesterig. A rovó és nemrovó magyar társadalomnak célszerű megismerni a rovásellenesség közszereplőit, aki most részletesen is szembesülhetnek egymás díszes társaságával:
- Martfű – ellenző: dr. Kiss Edit, polgármester
- Nagykőrös – ellenző: Körtvélyesi Attila, alpolgármester és a közgyűlés
- Albertirsa – ellenző: Fazekas László polgármester és a közgyűlés
- Bodajk – ellenző: közgyűlés
- További rovásfóbiás közszereplők (válogatás):
- Bolgár György – Rovástáblák – Bolgár György kiakad
- Vágó István – Rovással magyar irodalmat?
- Kovács László – Rovásírás és szellemi elaggás
- Thürmer Gyula – Kommunisták és a rovás
- Tóta W Árpád – Újra sír a ballib
- Rovásfóbiás média (válogatás):
- Wikipédia – Tiltószavazás?
- Nők Lapja – Rováscenzúra
- NOL – Rovásellenes uszítás
- Index – Kenyér nyilas logóval
- Népszava – Ősköd és sötétség
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
