Sándorfalva egységes rovástáblája is áll már. Pillantsunk bele a helyi szervezés történetébe.
Álláspont
Talán feltűnik az arra járóknak egy különös írással írt tábla a Sövényházi úton. Hasonlít egy kicsit alakjában, betűmennyiségében a – Sándorfalva? feliratos helységnévtáblára.
Legyünk büszkék rá, hogy immáron van rovásírásos táblánk:Bár nincs ebben semmi rendkívüli immáron, számos környékbeli település büszkélkedhet vele. Csak összetartozásunkat, magyarságtudatunk határait tolja egyre kijjebb. Mert annyi gáncsoskodás, probléma felmerülése ellenére is ott áll. Mert bár áprilisban már fel szerettük volna avatni, de a városfejlesztési bizottság szerint ?Sándorfalvának semmi kapcsolata nincs azokkal a keleti területekkel, ahol a rovásírást használták?? ezért – nem támogatja a kihelyezést??Mert csak van egy polgámesterünk aki felismerte a szűklátókörűséget.
Mert politikai tartalom nélkül is lehet értékeket közvetíteni, és már csak ha egy ifjú ember megnézi az interneten, hogy mi is az a rovásírás, már nem áll ott hiába. Az érdeklődő értékrendjébe ez lassan úgy is beépül. És nem kell hozzá avató beszéd, vagy hatalmas ünnepség látványos megnyitóval, csinnadrattával, lovas felvonulással, a tábla ott áll, és hirdet, mint egy dolgát jól végző hirdetőtábla. Hirdeti évezredes múltunk. Mert voltak emberek, akiknek a nemes szándék érdekében mindent megtettek. Kézben szállítva, vonaton, lekerült Budapestről, és voltak szorgalmas emberek, akik kiásták a helyét, lebetonozták a lábakat, és lett a közútkezelőtől engedély is hozzá. Összefogás teremtette.
Puszta léte a bizonyíték, hogy egy nemzet voltunk, vagyunk, leszünk.
Dudás Zoltán
Sándorfalva Jobbik – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
