Szent István ünnepén új rovásos táblaavatási csúcs született. Fejér megye települései után itt a beszámoló a Dunakeszi táblaavatásról.
Rovásírásos helységnévtáblát állított a Jobbik
Augusztus 19-én, este került sor Dunakeszi új, rovásírásos helységnévtábláinak felavatására. A Jobbik helyi szervezete idén áprilisban jelentette be, hogy az ősi írásunkkal ellátott táblák kihelyezését kezdeményezi a település bevezető útjain, ezzel is elősegítve a hagyomány ápolását és a rovás minél szélesebb körben történő megismertetését.A táblákat a Jobbik eredetileg az öt főbb bevezető útra tervezte, a rendezvény napjára azonban még csak négy tábla kihelyezésére került sor. Az ötödik táblát is megrendelte a szervezet és le is gyártotta a cég, azonban a kihelyezésére az engedélyezési folyamat nehézségei miatt Dunakeszi alsón még nem kerülhetett sor. Varga Zoltán Péter, a dunakeszi Jobbik elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az ötödik tábla kihelyezésére mielőbb, lehetőleg még az idén sort szeretnének keríteni.
A Rovás Alapítvány által kidolgozott táblaállítási rend szerint a helyi Jobbik is a KRESZ-táblákhoz megjelenésükben és felépítésükben is hasonló, fémből készült településnév-táblák felállítását támogatta. Mint megtudtuk, a Rovás Alapítvány célja e településenként sorszámozott, egységes táblák felállításával az, hogy egységes akaratot fejezzen ki, mellyel akár a rovás nemzetközi szabványba való felvételét is elérhetik. Ezen irányt követve van mód arra is, hogy a rovástáblákat a későbbiekben akár hivatalos KRESZ-táblává minősítsék. Mint a helyi Jobbik képviselői rámutattak, a szabványba való felvétel a leghatékonyabb és leggyorsabb módja a rovás, mint hagyományunk mielőbbi országos ismertségének és elismertségének. A rendezvényen Varga Zoltán Péter, a Jobbik dunakeszi szervezetének elnöke a Rovás Alapítvány kuratóriumának üzenetét továbbította a megjelenteknek. Ebben az alapítvány képviselői köszönetet mondtak a táblaállítás kezdeményezőinek és támogatóinak. Úgy fogalmaztak: bár kevés mai nemzet büszkélkedhet saját írással, a székely-magyar rovás nem kizárólag egy ábécé. Annál sokkal több, hiszen a rovás a magyar szellemi örökség többi részével szerves egységet alkot. A rovásműveltség nem csak az ősi tudást hordozza, hanem folyamatos késztetést és lehetőséget teremt új ismeretek megszerzésére is. Nyelvünk számára pedig a nemzeti írás egy eszköz, amellyel kitárulnak a magyarul történő gondolkodás és alkotómunka eddig még ismeretlen kapui. Ezért a rovásos helynévtábla felállítása a hagyományápoláson és a nemzeti összetartozás megjelenítésén túl azt a célt is szolgálja, hogy az itt lakók és az ide érkezők számára támpontot nyújtson a mindennapokban a magyar szellemi megújuláshoz.
A Rovás Alapítvány bízik abban, hogy aki a táblákra tekint, büszke lesz nemzeti írásunkra, megtanulja, használja a rovásjeleket, és fel fogja fedezni azt az utat, amely a rovásműveltség által kifejleszthető képességek gazdag tárházába vezet” – zárta üzenetét a Rovás Alapítvány kuratóriuma. Varga Zoltán Péter után Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke, Európai parlamenti képviselője lépett a mikrofonhoz.Szegedi Csanád elmondta, hogy 2010. november 16-án, a Parlament épülete mellett vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó budapesti bevonulásának évfordulójára emlékezett a Jobbik. Ekkor hirdette meg a szervezet 2011-et a rovásírás évének. Mint elmondta, azt szerették volna akkor és szeretnék most is elérni, hogy a székely-magyar rovásírás kerüljön a Nemzeti Alaptantervbe, oktassák az iskolákban, alkotmányos védelmet kapjon, vagy akár azt, hogy a büntető törvénykönyvben szabályozott bűncselekmény legyen a magyarság jelképeinek, így akár egy rovásírásos helységnévtábla megrongálása is. Ezen a tavalyi rendezvényen a mozgalom azt a vállalást tette, hogy egy éven belül szeretne hozzájárulni 100 újabb településen a rovásírásos helységnévtábla felállításához.
Szegedi Csanád elmondta, hogy ezt a vállalást a tervezett egy év helyett május végére sikerült teljesíteniük. Mint mondta, augusztus végére 200 táblánál járnak, s november 16-ra, amikor a vállalt egy év letelik, csak a csonkahon területén mintegy 350 tábla fog állni az előrejelzések alapján. Mivel ez a magyarországi településeknek több, mint a 10 százaléka, így egy hatalmas áttörést sikerült elérni a táblaállítások vonatkozásában – mondta az Európai parlamenti képviselő. “Azt Magyarországon megkérdőjelezni, hogy a székely-magyar rovásírásnak helye van a közéletben, akár az oktatásban, akár a kultúrában, akár helységnévtáblák megmutatkozásában, az olyan, mint hogyha Görögországban megkérdőjeleznék a görög abc használatát. Ez olyan, mint hogyha lenne egy olyan médiaszemélyiség Egyiptomban, aki azt mondaná, hogy “a hieroglifákat ne használjuk már, ahhoz nekünk semmi közünk nincsen”.
És a rovásírás, mondjuk ki egészen őszintén, legalább olyan régi, ősi emlék, olyan régi kultúrkincs, mint a hieroglifák, semmivel sem rosszabb és semmivel sem kevesebb annál” – mutatott rá az EP-képviselő. Ha felnő egy olyan generáció Magyarországon, aki meg tudja mutatni majd a gyermekeinek és az unokáinak, az ősi írásunkat, mely több ezer éves, mely a székelyeket és a magyarokat összeköti, amely a Kárpát-medencei magyarságnak az egységét jelenti, s később már iskolában is lehet tanulni és ismeri mindenki Magyarországon, akkor a nemzeti eszme elpusztíthatatlan lesz – mondta Szegedi Csanád. A rovásírásos táblaállítás nem csak abban játszik szerepet, hogy szimbolikusan összefogja a magyarságot és szellemében megújítsa – mondta a Jobbik alelnöke. – A gazdasági válság Magyarországon elsősorban nemzeti identitásválsággal kezdődött. S ahhoz, hogy a válságból kijussunk, ahhoz nem csak kizárólag nagyon modern felfogású gazdaságpolitikai technikákra van szükség, hanem a nemzeti identitást kell helyrebillenteni, a nemzeti önérzetet kell helyreállítani, hogy onnan szépen építkezve újraépítsük, visszafoglaljuk ezt az országot üzemről-üzemre, házról-házra, utcáról-utcára, településről-településre, hogy ez az ország újra a magyarok országa legyen – mondta el Szegedi Csanád.
A rendezvény a Székely Himnusz eléneklésével zárult.
Kapcsolódó cikkek:
