A rovásműveltség lényege, hogy a rovást a nyelv, a művészetek, a hitvilág és természettudományok összefüggő rendszerében, annak szerves részeként tekinti.
Mi a rovásműveltség jelentősége?
A rovás íráscsalád az eurázsiai íráskultúra része, mely több ezer éven keresztül szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban volt az ókori civilizációk írásműveltségével. Az elmúlt évezred folyamán a rovás íráscsalád tagjai fokozatosan vesztettek jelentőségükből és használatuk visszaszorult, legtöbbjüké meg is szűnt. A Kárpát-medence, Kelet-Európa és Közép-Ázsia népeit egykoron összekötő rovás íráscsalád folyamatos használatban fennmaradt egyetlen tagja a ?székely-magyar rovás?, mely így a teljes rovásműveltség örököse is.
A székely-magyar rovás az egész emberiség egyetemes kulturális örökségének része, ugyanakkor eredeti magyar szellemi kincs is, hiszen a magyar nyelv és műveltség minden elemével (művészetek, hitvilág, stb.) szerves egységet alkot. Ezért a rovásműveltség része a nemzet szellemi erőforrásainak, így ismerete, védelme, megőrzése – de legfőképp mindennapi használata kiemelt fontosságú feladat.
Mi a rovás íráskultúra szerepe a jelenben?
A rovásműveltség kutatása napjainkban egyre intenzívebbé válik, a hazai és nemzetközi figyelem fokozatosan élénkül. A székely-magyar rovás használóinak tábora elérte a százezres nagyságrendet, mely évről-évre gyorsuló ütemben bővül. Az elmúlt évek fejlesztései révén a székely-magyar rovás hamarosan a nemzetközi technikai szabvány része lesz és remélhetőleg néhány éven belül visszanyeri az őt megillető helyet mind a nemzeti szimbólumok között, mind pedig a hétköznapi alkalmazásban.
A rovásműveltség nemzeti erőforrás
Nemzeti kultúránknak e része ma még a vízkincsünkhez hasonlóan kiaknázatlan, de kellő oltalom és használat révén a jelen és jövő tudásalapú gazdaságát erősítheti.