A Kékkapszula blogírója beleásott a rovás nyelvészeti kérdéseibe – na meg kedvenc rovásellenzőnk, Bolgár György lehetséges motivációjába…
Rovásírás – Nincs jó-jobb, rossz-rosszabb
“Miközben egyre több önkormányzat kezdeményezi, hogy legyen a településük határában rovásírásos helységnévtábla, addig egyes szélső liberális médiaguruk számon kérik a hatóságokon a növekvő népszerűségnek örvendő rovástábla-állítás engedélyezését. Szerintük ugyanis, a több ezer éves magyar kultúrkincs legújabb kori honfoglalása semmi másra nem jó, minthogy a nap huszonnégy órájában a Jobbikot reklámozza”
Hála Istennek – gondoltam – végre leszállhat a karvaly média a halászteleki bolgárokról, akik unos-untalan csak bolgárkodnak, és nem veszik észre, hogy tele van a normális emberek zsákja a bolgárkodásukkal. Ugyanis Halásztelek település neve cirill betűkkel is ott áll az út mentén, a hivatalos latin betűs alatt (felett?). Mellesleg, fellégezhetnek a svábkodó budaörsiek is, bár én személy szerint nagyon bírom, mikor egy nyelv bevállal egy ilyesforma bájos elhallást, mint a Wudersch.
Szegedi – nem, nem szegedi, hanem miskolci, az előbbi a családneve – szerint az embereknek, így például neki, joga van úgy írni, ahogy neki tetszik (és tud), márpedig a rovásírás ilyen. Ezt, többek között Bolgár György – nem, nem halászteleki, sőt egyáltalán nem is bolgár – igencsak nehezményezi. Most jönnek a miértek.
Miért írnak rovást Szegedi és társai? – pardon, még nem kriminalizálnék. Én két választ hallok, illetve olvasok: az egyik az elkövetőé: túl azon, hogy ?csak?, (szerintem már ennyi is elég lenne) tesz még említést hagyományőrzésről, egy értékes nyelvi emlék megőrzésének szándékáról, a magyarsághoz tartozás tudatának ápolásáról, és nyílván egy ilyen irányú öntudat ébresztéséről. Ez az egyik válasz. Bolgár ezzel szemben politikainak, demagógnak, önös – azaz Jobbik – érdekűnek, tehát magyarkodásnak aposztrofálja az igyekezetet, hogy minél több ilyen helységnév tábla jelenjen meg az utak mentén. Vajon miért vélekedik így?
Nádasdy Ádámtól tudom, hogy a nyelv célja semmi más, mint a kommunikáció. Nincs jó-jobb, rossz-rosszabb, ha eléri célját, akkor teljesíti a nyelv a feladatát. Elképesztő példákat hoz, milyen szinten érzi ő még sikeresnek (tehát jónak) a nyelvet, durva nyelvtani hibákat, ragalakok összekeverését, igekötők, igemódok kutyulását tartja tökéletesnek.
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/68.html
Ily módon ez is csak kommunikáció. Nem jó, nem rossz. Persze, lehet, hogy ez már nyelvhasználat, nem maga a nyelv, Nádasdy véleménye a rovásírásról: ?a rovásírás nem ősi magyar írásmód, ezt elődeink éppen úgy átvették, mint a latin betűs ábécét. – A magyaroknak nem volt ősi írása: a rovásírást az ótörök törzsekkel való érintkezés során ?kölcsönözték”, éppúgy, mint a mai magyar szókincs egy számottevő részét is
http://mta.hu/nyelv_irod_hirek/felfedezhetjuk-a-bennunk-elo-nyelvet-127237
Tán már hallottam is Bolgártól, hogy ezzel érvelt, valószínűleg ezt ő is így tudja, a konkrét esetet mégis inkább ideológiailag támadja: csak néhány ezer ember ismeri, nem alkalmas a nemzeti feltámadás szellemének hordozására, a hivatalos nyelv a magyar, nem használunk cirill betűket sem, stb? Nem tudom, mit tart alkalmasnak Bolgár György a magyarság szellemének hordozására, ezt nem árulta el. Azt nehezményezi, hogy megengedik (tehát nem tiltják) a rovásírást. Nem tanulta el Nádasdytól, hogy törvénnyel előírni, vagy tiltani nyelvi elemek használatát, nem ?tudományos? manapság.
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/nyelvtorveny.html
Bolgár álnaiv, áletikus. Egyértelmű, hogy neki is vannak aktuális ideológia, politikai céljai, csak a saját módszereit helyesnek tartja, Szegediét pedig nem, ezért ostorozza így a rovásírást. Különben legalább említenie kéne a bevezetőmben írt bolgárokat. Pont úgy, ahogy Nádasdy szerint nincs baj a nákozással, az nem rossz, az nem ciki, csak az, ha valaki Kierkegaard-ot kjerkegór-nak mondja.
http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/91.2_Pontossag.pdf
Értékesnek, megőrzendőnek tartom, de nem érdekel a rovásírás, sajnos – nem sajnos, így van. Ezzel együtt értem Szegedit, hogy miért csinálja. Szigorúan logikailag: ha nem értenék vele egyet, akkor is megérteném az okát. Mert vállalja erkölcsileg, etikailag.
Bolgárékat viszont nem értem, sem erkölcsileg, sem etikailag?Tényleg furcsa, velem lehet a baj.”
(kekkapszula – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
