A többség örömére szinte naponta sokasodnak az egységes rovástáblák. De a bodajki testület úgy döntött, ingyen sem engedi felállítani a kész táblákat.
Nem kerül pénzükbe, mégsem engedik…
Az egységes Kárpát-medencei rovásos helynévtáblák állításának próbája egy éve kezdődött, de a mozgalom igazából idén márciusban indult útjára. A gondos előkészítésnek és a szakmaiságnak hála, a legtöbb helyen örömmel fogadják a táblákat, még ha viszonylag kevesen is ismerik nemzeti írásunkat. Eddig az 5 hónap alatt majd 100 településen állnak a táblák és ha volt is ódzkodás az újtól, értetlenkedés vagy a háttérben megbújó személyes vita, végül majd minden településen sikerült a táblaállítást megoldani.
A táblaállítás alulról jövő kezdeményezés, amely közadakozádból és magánadományokból jön létre, tehát az önkormányzatnak semmibe nem kerül. Engedélyeznie sem kell, mert az a szakhatóság (Magyar Közút Zrt) hatásköre. Kizárólag “tudomásul kell vennie” a táblaállítást, amely állampolgári jog. Mindezek ellenére is a rovástáblák kategorikus tiltása, akadályozása eddig 2 települést juttatott a Kárpát-medencei szégyenpadra: Martfű (Jász-Nagykun-Szolnok) és Albertirsa (Pest) városokat.
Bodajk lesz a harmadik?
Bodajk – A város polgármestere szerint nincs politikai, vagy személyeskedő háttere a testület azon döntésének, amely megakadályozta a rovásírásos helységnévtábla kihelyezését a település határában.
Csatlakoztunk ahhoz a mozgalomhoz, amelynek lényege, hogy újra megadjuk a rovásírásos kultúrának azt a tiszteletet és figyelmet, amit megérdemel. A magyar kulturális fejlődés egyik gyöngyszeméről van szó, amelyet politikától, pártoktól, felfogástól függetlenül támogatandó kezdeményezésnek gondolunk. A rovásírás olyan, a nyelvek tengerében egyedülállóan a magyar nyelvhez kötődő örökségünk, amely jelentősége a Szent Korona-tanhoz, a turulmadárhoz, és a többi kulturális-történelmi értékhez fogható – indokolta a táblaállításokat Árgyelán János, a Jobbik megyei elnöke.
A mozgalom kezdeményezője eredetileg egyébként a Rovás Alapítvány, amely kidolgozott egy egységes, a 21. században is korszerűen használható rovás ábécét. Idén kezdték a rovásírásos helységnévtáblák felállítását. A táblák a településjelző feliratok után általában néhány méterre vannak elhelyezve, hasonlítanak a településjelző táblákra. Egységesek, és a közútkezelő engedélyével, az önkormányzatok tudomásulvételével helyezhetőek ki. A meglévők mellett egyre- másra tapasztalni a községekben a lakók rovástábla-állítási szándékát, a táblák elkészítése és az engedélyek beszerzése folyamatban van. A következő állomás és a táblaavatás helyszíne Bodajk lenne, ahol a tábla is megvan, de a megyében először (országosan sem volt erre sok példa) a helyi képviselő-testület nem szavazta meg a hozzájárulást, ennek hiányában pedig a közútkezelő sem adta ki az engedélyt. – Itt tartunk most, és akár hozzájárul a bodajki testület, akár ragaszkodik a képviselők többsége ehhez az érthetetlen és elfogadhatatlan hozzáálláshoz, előbb-utóbb Bodajkon is lesz rovásrajongó klub – jelentette ki Árgyelán. Aki nem nyugodott bele az elutasításba, és tárgyalt Bodajkon a tábla elhelyezése érdekében.
– Valóban beszéltem a párt megyei elnökével, és megértettem álláspontját – reagált a történtekre Almádi István, Bodajk polgármestere. – Egy biztos: semmiféle politikai jellegű megfontolás nem játszott szerepet a döntésben, a testület tagjai maguk határoztak a táblaállítás ügyében. Természetesen senkinek nem mondtam meg, miként szavazzon. Nincs ebben a történetben személyes ellentét. Máskülönben magánvéleményen az, hogy a társadalomban manapság ennél sokkal nagyobb problémák is vannak, szerintem ez embereket egyéb gondok kötik le.
Fejérben az első táblaavatás június 4-én volt Kajászón, majd augusztus 20-án állítottak táblát Ercsiben, Dunaújvárosban, Nagylókon, Hantoson, Fehérváron, Polgárdiban és Soponyán. Sok helyen az önkormányzat segítségével, volt, ahol pénzügyi támogatásával, de mindenhol a beleegyezésével került sor a tábla elhelyezésére. Legutóbb Csókakőn avattak rovásírásos helységnévtáblát szeptember 2-án, s ezzel máig kilenc településen fogadja az odaérkezőt rovásírásos településnév.
(FMH online – Tihanyi Tamás)
Kapcsolódó cikkek:
