Sváb faluban is menő a rovás

A rovástáblák kihelyezése nem csak egy alkalomra szóló ünneplés. A táblák hatással vannak a közösségre, megpezsdül az élet. Jelentés Kaposfőről.

 

Élet a rovásos táblaállítás után

Terjed a rovott helységnévtábla: máris több mint 80 település helységneve olvasható az ősi magyar írásjelekkel. Persze ehhez előbb meg kell tanulni őket, de a táblákat készítő alapítvány ebben is segít.

Kaposfő tipikus somogyi, zömében svábok lakta település. Széles, rendezett utcák, gondosan nyírt fű. És rovásírásos tábla a község két végén. A polgármester, Sztányi Tibor elismerte, hogy a szomszédos Kaposmérőről importálták az ötletet. Mivel a rovásírást viszonylag kevesen ismerik, ezért óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy a politikától ma nehezen elválasztható magyarságtudat kifejezése áll a háttérben. A polgármester leszögezte: a települést nem osztja meg a politika, de ez neki is eszébe jutott, ezért két nap gondolkodási időt kért a kezdeményezőktől és a kivitelező Rovás Alapítványtól. Végül rábólintott – igaz, mivel a terület a közútkezelőé, csak utólag tehetett volna bármit az önkormányzat.

A májusban felállított tábla utóélete végül őt igazolta, a nagypolitika továbbra is elkerüli a közel 2500 fős települést. Igaz, a Jobbik megpróbált ünnepséget tartani a táblánál, de ezt nem engedte az elöljáró. A tábla valamelyest így is megosztja a települést. Van, akinek tetszik, mert különleges, de a német kisebbségi önkormányzat felvetette: ha már zömében svábok lakta község, németül is kiírhatnák a nevét. A polgármester elmesélte: volt ismerőse, aki keleti írásjeleket vélt felismerni a táblán. A rovásírás betűit oktató szórólapot minden portára bedobták, a polgármester is most ismerkedik őseink kalligráfiájával.

Az ötlet a szomszédos Kaposmérőről származik. Méltán: a település címerének főalakja egy nyergeletlen lóról hátra nyilazó magyar. Berecz Pál elmondta: valóban lehet valami a helyi “térerőben”. Két hagyományos magyar nyilakat gyártó manufaktúra is működik a településen, az egyik Kassai Lajosé, és erősek a helyi hagyományőrzők. Igaz, a Jobbiknak van helyi szervezete, és az itteni rovásos tábla is az ő kezdeményezésükre került ki a település két végére, de Berecz Pál szerint a táblának nincs politikai üzenete. Egyszerűen a mai, több sebből vérző világban a múlt, a gyökerek ápolása szilárdabb alapokat adhat egy közösségnek. Márpedig Kaposmérő baranyai léptékkel mérve komoly, mintegy 2500-as lélekszámával nagynak számít, mégis igen összetartó község.

A Rovás Alapítvány jóvoltából eddig több mint nyolcvan településen állítottak fel ilyen táblákat, Somogy megye pedig élen jár rovásírásos helységnevek elhelyezésében.

(Pécsistop.hu – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share