Szavazás – Írásunk neve

Szavazás

Újabb szavazás zárul le július elején, mely írásunk nevéről szólt. Az eredmények igazolták, hogy a rovók számára a “rovás” és “rovásírás” a legelfogadottabb. De írásunk semmiképp sem rúna.

 

Nemzeti írásunk neve: rovás vagy rovásírás

A szavazás kiírása vitát váltott ki, hiszen a lehetséges válaszok száma nagyon nagy. A Wikipédia vonatkozó szócikkében (néhány rovásirtó sorozatos törlése ellenére) ebben a pillanatban az alábbi meghatározás áll:

“Az írás neve a történelemben nagy változatosságot mutatott, de alapvetően mindig egy népnevet tartalmazó jelzős szerkezetként került meghatározásra. A jelzői népnevek között a hun, szkíta (szittya), székely, magyar a leggyakoribb, a jelzett szavak között pedig az írás, rovásírás, rovás és az ABC. Ez utóbbiak közül a rovás és a rovásírás a legelterjedtebb, és a rovás szó több közép-európai és balkáni nyelvben is megjelent jövevényszóként. Jelenleg a rovók jelentős része a 2008. október 4-i gödöllői ?Élő Rovás? szaktanácskozáson kötött megállapodás óta a székely?magyar rovás kifejezést – idegen nyelveken pedig annak pontos fordításait (angolul: Szekely-Hungarian Rovas script)? használja.”

A felhasználók szavazatai alapján azt mondhatjuk, hogy nemzeti írásunk elnevezésébn nincs többséggel rendelkező változat, hiszen még a legtöbb szavazatot kapott nevek (rovásírás: 41,4% és rovás: 41,3%) egyike sem éri el az 50%-ot. Viszont mindkét változat a rovás szót veszi alapul. A népneveket hangsúlyozó lehetőségekre is jelentős mennyiségű szavazat érkezett és itt érdekes módon a “magyar” népnév (9,7%) mérhetően népszerűbb, mint a “székely” (6,9%), melyből azt a következtetést lehet levonni, hogy mai felhasználók számára a rovás, mint íráskultúra és szellemi örökség erősebben kötődik az összmagyarsághoz, mint az írás fennmaradásában vitathatatlanul nagyobb szerepet vállaló székelységhez. A rovás tehát összmagyar érték.

A választási lehetőségek között szerepelt még a “rúna” kifejezés is, melyet az írás használói elutasítanak, és a szakmai körökben sem alkalmaz szinte senki (0,7%).

A szavazatok száma 734 volt, ami a szavazások történetében a 2. leginkább érdeklődésre számot tartó kérdéssé emelte írásunk elnevezését. S valóban így is van, az egységes használat és a technikai fejlődés megköveteli a közös elnevezést, melynek alakulása úgy tűnik, illeszkedik a “gödöllői folyamat”-ba.

Még egyszer rúna:

A szavazás másik fontos tanulsága tehát, hogy az írás használói és kutatói közül magyarul senki nem nevezi rúnának a rovást. Nem is csoda, hiszen a rúna a germán népek írásmódja, néhány alaktani hasonlóságot és egy-két betű fejlődéstörténetét kivéve szinte alig mutatható ki bármilyen kapcsolat a rúnák és a rovás íráscsalád között.

Azonban a kérdés mégis fontos, hiszen a rovás Unicode szabványosítása folyamatban van, ahol egy kis, idegen érdekcsoport arra törekszik, hogy ne csak a rovás történetéből tagadjon el mindent, hanem annak például angol nyelvű megnevezésében (Szekely-Hungarian Rovas helyett Hungarian Runic) is annyit “magyartalanítson-germánosítson”, amennyit csak tud … amennyit csak a rovásműveltség örökösei engednek neki.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Share