A HVG “Rovásmánia – betűmegvetés” cikke a patinás hetilapot sajnos a Népszava szintjére húzta le mind tárgyi ismeret, mind a rovásműveltséghez való hozzáállás terén.
Tisztelt Lukács Andrea, HVG és hvg.hu Szerkesztőség!
Amilyen örömmel vettem megkeresésüket a rovásos Újszövetség kiadásával kapcsolatban, olyan csalódottsággal kellett olvasnom az elkészült cikket a HVG múlt heti számának 35 oldalán és az interneten május 25-én.
Az természetes, hogy minden sajtótermék, minden újságíró rendelkezik világnézettel, de a HVG eddig nem ideológiai, pártpolitikai szócsőként vívott ki elismerést a homogénnek távolról sem nevezhető olvasói körben, hanem a legváltozatosabb témák szakmai igényű feldolgozása által. A szóban forgó cikk (Rovásírás-mánia – betűmegvetés) azonban nehezen vállalható pártsajtóbeli stílusban, valamint a szakértelem hiánya és a nyilvánvalóan elégtelen szakmai háttérkutatás következtében a rovásműveltségről szalonképtelen minőségben szól.
A szakmaiságon túl újságíró-etikai kérdést is felvet, hogy az Újszövetség rovásos kiadásával kapcsolatban az írásban adott válaszaimból pontatlanul idézve, ráadásul magát a mű kiadását a világosan kinyilvánított alkotói szándékkal teljesen ellentétes politikai közegben, “múltba révedő identitásjelzésként és nacionalista hagyományőrzésként” tálalja az alcímben és a cikkben is.
A cikkben tárgyalt másik téma, a rovásos helynév-táblák állításának gondolata és gyakorlati leírása szintén megtalálható a Rovás Info a cikkben is említett honlapján, melynek figyelmes elolvasásával elkerülhetők lettek volna a további súlyos tárgyi tévedések. A táblaavatásokról szóló beszámolókból pedig a cikkíró megtudhatta volna, hogy a táblák kihelyezése alapvetően közösségépítő, kulturális célokat szolgál, és hogy a kezdeményezők között nem csak a politikai pártpaletta minden színe, hanem önkormányzatok, cégek, magánszemélyek, civil egyesületek és szinte majd minden egyházi közösség megtalálható, akiket dehonesztáló cikkükkel megsértettek.
Jelen levelemmel jelzem kifogásomat azzal szemben, hogy a cikkben a Rovás Alapítvány, valamint annak tevékenysége elfogadhatatlanul hamis szövegkörnyezetben és színben került feltüntetésre, mellyel kapcsolatban helyreigazításra tartok igényt. A jogi orvoslat keresése előtt azonban felajánlom, hogy amennyiben a HVG-nek valóban szándékában áll a rovásműveltség jelenéről és – ami még izgalmasabb – a jövőjéről az olvasók érdeklődésére számot tartó, tárgyilagos és szakmailag értékelhető cikket írni, akkor az alapítvány munkatársai segítenek laikusok, rováskutatásban nem jegyzett “szakértők” és pártpolitikusok helyett a témában jelenleg is aktív kutatókat, fejlesztőket megismerni.
A lehetséges színvonalra példaként mellékelem a szélsőséggel és nacionalizmussal nehezen vádolható Napi Gazdaság immáron több mint 1 évvel ezelőtti cikkét:
Tisztelettel,
Sípos László, elnök – Rovás Alapítvány
Kapcsolódó cikkek: