Rovástábla lesz a Balaton mellett is. Keszthelyen a már korábban felszentelt rovásos helynévtáblát 2011.06.25-én állítják fel. Frissítve kisfilmmel.
Az első rovástábla a Balaton mellett – Keszthely
Az egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovás helynév-táblák száma lendületesen emelkedik. Szinte már alig van megye az országban, ahol ne lenne néhány település, amely csatlakozott a mozgalomhoz. Most újabb fontos lépés történik, hiszen a Balaton partján lévő településen először avatnak rovásos helynév-táblát. Gratulálunk Keszthelynek az elsőségért!
Meghívó táblaavatásra:
Szeretettel meghívjuk Önt, kedves családját és barátait 2011 .június 25-én 08:30 órakor kezdődő rovásírásos helységnévtábla avatásra a fenékpusztai útra!
Vajon egy Nemzet élni akarásának bizonyítéka- e, hogy kapaszkodik rendületlenül ősei örökségéhez? Azon kevés nemzetek közé tartozunk, amelyek saját írásbeliséggel bírnak. A tudósok hidegfejű vitatkozása szerint, elméletek hegyei tornyosulnak fől, de valahogy számomra fontosabb, mi a szívünkben érezzük, hogy a székely-magyar rovás a miénk. Ahogy miénk a Felvidék, az Őrvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. Nem kell ettől nagyobb bizonyosság. Nem kell indok, mégis íme néhány tény:
Ez az írásmód a magyarság egyik méltánytalanul elfelejtett kultúrkincse. Nevét onnan kapta hogy a betűket fára, ritkán kőre karcolták,vésték, rótták, és a sor jobbról balra haladt. A rovásról Kézai Simon után több magyar történetíró is megemlékezett, többek közt Thuróczy János,Bonfini, Oláh Miklós, Szamosközi István és mások. Fischer Károly Antal 1889-ben jelentette meg ?A hunn-magyar írás s annak emlékei? című tanulmányát. A huszadik század első felében Magyar Adorján összegyűjti a már létező betűalakokat és általánossá teszi, hogy az egyik változat a rövid, a másik a hosszú hangot jelöli.
Az 1980-90 es évek felfedezése,hogy a székely-magyar rovást szoros kötelék fűzi össze a ma is használatos népi hieroglifákkal. 2003. június 21-én Csíkszeredában tartotta a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága a “Quo vadis Székelyföld?” konferenciát, amely megfogalmazta Székelyföld és a székelység autonómia, azaz önrendelkezési törekvéseit. Ennek részeként javasolta a Székely Nemzeti Tanács létrehozását, zárónyilatkozatában pedig kérte: ?… székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is!
Az első rovásos táblaállító mozgalom a Forrai Sándor Rovásíró Kör nevéhez köthető. 2010 júliusától pedig a Rovás Alapítvány a rovásos közúti tájékoztatótáblák állításának legkedvezőbb ügymeneti módját dolgozta ki.
Országszerte nőttek ki a földből a rovással feltüntetett helységnévtáblák. Ehhez csatlakozott a Keszthelyi Jobbik Magyarországért Mozgalom, felvállalva egy újabb jobbikos missziót a keresztállítás után. Nagy örömünkre szolgál, hogy Keszthely város vezetése sem gördített akadályt a táblaállítás elé, sőt ebben az ügyben körvonalazódni látszik egy nemzeti akarat. Így, immár hamarosan, rovással is hirdeti Keszthely, hogy vendégeit nem egy kozmopolita, hanem egy nemzeti város várja.
A rovás a magyarság ősi írása és őseink tisztelete nem engedi, hogy a múlt fátyolos homályába vesszen. Nemzetünk felemelkedésének, lelki megújulásának is fontos eleme. Önmeghatározásunk része. Büszkeségünk. Oly sok dolgot vettek már el tőlünk, annyiszor megpróbálták már kicsavarni a kezünkből a fegyvert, kenyeret, most mégis mi állunk nyerésre, mert a gondolat és a lélek fölött földi erőknek nincs hatalma.
Nem tudja kitépni belőlük kufárlelkűek hada, hogy magyarok vagyunk, és magyarul írunk. Ezért felrójuk, újra meg újra, hogy itt vagyunk még és itt leszünk!
Almássy Roland
A Jobbik helyi alelnöke
Kapcsolódó cikkek:
