A történelem folyamán vésett, írott betűalakok sokasága jelent meg, de a nyomdai rovás-betűk tervezése sokáig váratott magára.
Nyomdai betűtervezés – korszerű rovás betűcsalád
A latin betűknek több évszázadnyi fejlődési idő adatott, míg betűmetsző és nyomdász nemzedékek sora kialakította formáját és különböző betűcsaládjait. A rovás most ért ebbe a szakaszba, hiszen a technikai fejlődés csak a közelmúltban tette lehetővé a nyomtatást és a digitális alkalmazást. Bár közvetett bizonyítékok szerint székely-magyar rovással is készültek terjedelmesebb írásos emlékek, sajnos ezek még vagy nem kerültek elő, vagy már megsemmisültek. Ezért a jelenleg ismert történeti rovásos nyelvemlékeink főleg kisebb szövegekre, szövegrészletekre és feliratokra korlátozódnak, melyekben még nem merült fel a betűtervezés és a szövegelrendezés szüksége.
Görög eredetű szóval tipográfiának nevezzük a nyomtatott írásképhez használatos betűtípusok, betűcsaládok tervezését és alkalmazását, de a korszerű nyelvhasználatban az írás megjelenítésének szabályrendszerét is értjük alatta. Az írás gépesített megjelenítése óta a betűk és az íráskép tervezése egyszerre szépészeti, tudományos és mérnöki feladatot jelent, megfelelve a mindenkori anyag- és eszközhasználatnak, hagyománynak és a közízlésnek. A XX. századi nyomdatechnika fejlődése lehetővé tette ugyan a rovás korlátozott használatát a nyomtatásban, de az írásjegyek egységesítése híján, valamint a korszerű betűtervezési, formatervezési elvektől való távolságtartás miatt sokáig nem vált lehetővé, hogy – néhány előremutató kísérlettől eltekintve – a nemzeti írás túllépjen egy-egy történelmi emlék tipográfiájának kötöttségein. Ezt a helyzetet csak tartósította az a tény is, hogy terjedelmesebb jelenkori rovott nyomdatermék az Egri csillagok 2009. májusában történt rovásos kiadásáig nem készült.
A betűtervezés alaktani kiindulópontját meghatározta a Magyar Rovásírók Közösségének 2008. október 4-én Gödöllőn elfogadott Unicode N3527 szabványtervezete, valamint magának a rovásnak a szellemisége, logikája és nagyszerű alkalmazkodóképessége. Mindezen túl, a sokféle korból származó, különféle eszköz- és anyaghasználatot felvonultató rovásemlékek is hasznos előképet jelentettek a korszerű betűformák kialakításában. Ezen elvek és gondolatok mentén születtek meg a rovás kísérleti nyomdai betűtípusának kis- és nagybetűi, számai, valamint írásjelei, mely folyamatban a tervezés első lépése a betűk pontos arányrendszer alapján történő geometriai meghatározása volt. A kis- és nagybetűs szövegkép kialakításában viszont újításként jelent meg a sorok vízszintes tengelyre való szimmetrikus elrendezése, mely a latinos sorvezetéshez képest közelebb áll a rovott szövegkép eredeti formavilágához. Nagy kihívást jelentett még a számok világa, az idegennyelvű szövegek számítógépes kezelése, valamint több olyan írástani, technikai és szerkesztési részlet, amelyet latin betűs írásműveltségünkben szinte már az észrevétlenségig megszokottá vált.
(Rumi-Sípos: Rovás Alapismeretek)
Kapcsolódó cikkek:
