Egy éve hunyt el Recsenyédi Fekete Miklós, író, költő, rováskutató. Munkássága szerteágazó volt, tőle származik a homoródszentpéteri rovás ABC is.
Egy éve hunyt el az iró, költő, rováskutató
Recsenyédi Fekete Miklós, agronómus, újságíró, író, költő (született: 1942. február 23-án, Székelyföldön, Recsenyéden, – Budakalász testvértelepülésétől, Lövététől 8 kilométerre, meghalt 2010. május 18-án)
Tanult Recsenyéden, Székelykeresztúron, mezőgazdasági szakmáját Marosvásárhelyen, újságírást Bukarestben. Dolgozott farmvezetőként, földmérőként és a gyógynövénybegyűjtő központban. Nem hagyta szó nélkül a magyarokat sújtó igazságtalanságokat, így lett újságíró, közíró is. Írt az Udvarhelyi Híradóba. A Maros-megyei Népújságban állandó rovata volt: Hic et Nunc (Itt és most) címmel. Erdélyben kiadott elbeszéléskötete Keserű méz címmel jelent meg.
Marosvásárhelyen elgázolták. Mivel írói hivatását rokkantként is folytatta, 1991-ben szülőföldje elhagyására kényszerítették. Félévi ellenőrző vizsgálat alatt a magyar rendőrségen is megismerték Romániában írt újságcikkeit, ezután megadták a politikai menedékjogot. Eleinte írt a Magyar Fórumba, ahol adósok maradtak újságírói honoráriumával. A Pest-megyei Hírlap és a Magyar Nemzet is megjelentette cikkeit, elbeszéléseit. A Palócföld c. salgótarjáni folyóirat közölte Hét lépés c. elbeszélését, amellyel előkelő díjat nyert a balassagyarmati Madách Imre irodalmi pályázaton.
1992 óta Budakalászon élt, itt kapta vissza magyar állampolgárságát is. A Kalász Újság több rövid írását közölte.Egyik gyógyítója, dr. Eőry Ajándok révén megtanulta a fül-akupunktúra kínai gyógymódot, és – kényszerű otthonülő lévén – csak ismerősei körében, szívességből alkalmazta.1998-ban kiadta Pogány trilógia című elbeszéléskötetét, amelyből a budakalászi Faluház könyvtárának is ajándékozott. A Kalász Tévében riportot készítettek vele, amelyet a kábeltévé műsorra tűzött.
Tiszabura polgármestere felkérésére, a község díszhelye számára kopjafát tervezett és készített el. A Budapesti Erdélyi Gyülekezetben, a szigetmonostori nyári gyermektáborban, a Szent Korona Szövetség szentendrei ifjúsági táborában, a pomázi Magyar Vár Táborban és a budakalászi cserkészcsapatnak gyakorlati oktatást tartott a kopjafafaragás jelképrendszeréről. Ennek ismertetését önálló füzetben adta ki.
A Budakalászi Hírmondó röviden ismertette munkásságát, és közölt legszebb verseiből. Utolsó éveiben sokat foglalkozott a homoródszentpéteri nagyapjától még hatéves korában megtanult rovás és a sumér ékírás összehasonlításával, valamint utóbbi és a Nílus-menti hieroglifák magyar olvasatával. Erről tervezett tanulmányát azonban már nem tudta befejezni?
Rovás ABC homoródszentpéteri változata (köszönet Kincsesné Salca Máriának a képért)
Kapcsolódó cikkek:
