Egyre több érdekes emberről érkezik hír, akiket valahogyan megérintett a rovás. Interjú az informatikus Bálint Mihállyal. (dumaalmas.hu)
Rovás emléke a nyelvben
Sok van a rovásán. Kirótták rá a büntetést. Rovott múltú. Rovancsolás. Csak néhány példa azon ma is használatos szólásunk, szófordulatunk közül, amelyek a rovás szavunkból eredeztethetők. S bár ma még viszonylag kevesen értjük ezeket a misztikus jeleket, már E-könyv formájában mesét is olvashatunk így.
Rovott autogram – Bálint Mihály
Még a nagykabátban is fáztam, amikor február elején Bálint Mihályhoz indultam interjúra. Akkoriban, ahogy mondta, az átírási, fordítási munka felénél jártak. (Mára elkészült a mű, a Rémusz bácsi meséi.) A történet pikantériája, hogy Joel Chandler Harris ízig-vérig amerikai fekete-fehér történeteit, az okulárés néger cipészmesterről és a furfangos nyúlról egy nagyon is magyarnak tartott jelrendszerrel tették halhatatlanná.
? Hogyan kezdtél el a rovásírással foglalkozni?
– Nagyapám erdélyi volt. Nekiláttam a származásom gyökereit kutatni, így hazánkban élő rokonaimat megtaláltam, sőt egy távoli hozzátartozómra is rábukkantam, aki még Erdélyben, nagyapám falujában él.
? De hol jön a képbe a rovásírás?
? Úgy két évvel ezelőtt, amikor a szakdolgozatomat kellett volna írnom informatikából, a diplomamunka helyett elkezdett érdekelni az ősmagyarság kutatás, a magyar mitológia. Mindig is vonzott a történelem és néhány szót már el tudtam olvasni a rovásírásos szövegekből. Ekkoriban történt, hogy Kiszely professzor úr Dunaalmáson a ?katlanban? tartott egy előadást az eredet kutatásról. Arról, hogy mi magyarok honnan jöttünk, kiktől származunk. Akkor hallottam arról a sokat vitatott nézetről is, mely szerint a magyarság ?itt termett? a Kárpát-medencében.Elhallgat. Érzi, messzi vizekre tévedt, ahol hitetlenség, értetlenség vár rá. Ezért aztán a konkrétumok felé vesszük az irányt.
? És te is kutatod a magyarság eredetét, vagy inkább csak összefüggéseket keresel?
? Ez utóbbi. Szisztematikusan gyűjtöm a témába vágó cikkeket, publikációkat. Nagy részükre még nem volt időm, de már kezd ezzel kapcsolatban egy egységes kép összeállni a fejemben.Ennek kapcsán, pontosabban ezen keresztül kezdtem el a rovásírással is jobban megismerkedni.
? Néhány évvel ezelőtt a gót betű volt a sláger. Akkoriban minden pólón, jó néhány újságban vagy cégtáblán gót betűk virítottak. Ez is egy múló divat?
? Nem hiszem. Egyre nagyobb a rovásírással foglalkozók tábora. Már van néhány általános iskola, ahol tananyagként kezelik ezeket a jeleket, máshol szakköri szinten oktatják. Mindenképpen érdekes dolog! Megmozgatja az ember agyát. Különösen az ?összerovások? nehezen kiolvashatók, amikor több hangot is egyetlen jellel jelölnek.
? Ezek szerint ez egy jellegzetesen magyar írásfajta?
? A törökök és az etruszkok is használtak hasonlót, de a germánoknak is volt ilyesféle jelrendszerük. Érdekesség, hogy a török és etruszk rovásírásban és a magyaroknál használtban vannak egyezések, amikor ugyanolyan jellel jelölték ugyanazon hangot.? Mi volt a cél ezzel íz írásmóddal? Olyan, mint valami ókori SMS? Használható abszolút racionális módon, de akár lírai megfogalmazásokhoz is?
? Mélyenszántó gondolatokat nem közöltek így, inkább csak üzenetek továbbítására használták az írást. Úgy tudom, a bosnyák piramisokból 38 ezer éves rovásos leletek kerültek elő. (Elhallgat megint, majd csendesen megszólal.) Ez amolyan hajmeresztő, nehezen befogadható történet?
? Viszont sokkal ?hétköznapibb? az, ahogyan te a mesekönyv készítők közé kerültél.
? Autodidakta módon kezdtem el a rovásírással foglalkozni. Aztán egy szép napon csatlakoztam a neten egy csapathoz, akik egy mesekönyv ?átültetésére? vállalkoztak. A Rémusz bácsi meséi az első könyv, amit néhányan ?átírtunk? latin betűről rovásra. A csapatból azonban kértük, a következő mű már valami magyar legyen. Jókai vagy Mikszáth?
? Mekkora munka ez?
? Lassan haladtam, mert csak esténként, a gyerekek lefektetése után tudtam foglalkozni ezzel. S nem is minden nap volt időm, lelkierőm a 2, de akár 8-10 oldalas fejezetek ?fordításához?
.? Ez számítógépen történt?
? Igen, a latin betűket a szövegszerkesztő egy megfelelő betűkészlet segítségével átülteti rovásírásos jelekre. De, nem lehet egy az egyben áttenni a betűket, hiszen például a magyarban az ?sz? hangot egy ?s? és egy ?z? egymás mellettisége jelöli. A rovásban erre van egy külön jel. Meglepő, ahogy levezetik a nyelvészek, íráskutatók az egyes írásjelek kialakulását. Például a ?gy?, amelyet a rovásban egy kettős keresztre hajazó jel testesít meg az isten, mint egy, egyetlen jelzőjéből származik.
? De, ha valaki ismeri a jeleket, akkor mi ebben a rejtély? Nekem már nem a betűk kiolvasása, hanem maga egy mű tartalma, gondolatisága nyújt élményt.
? A rovásírással nincs komolyabb célom. Pusztán pihentet, szórakoztat a dolog. Ám, vannak egyelőre megfejtetlen írások, amelyek olyan bonyolult összerovásokat tartalmaznak, amelyekre ma még nincs meg a kulcs. Ezeket egyrészt helytakarékosság, másrészt az írás sebességének gyorsítása miatt alkalmazták. Ráadásul, az arabhoz hasonlóan itt is előfordult ?hangzóugratás?, vagyis a szövegből a magánhangzók kihagyása. A szabályokat aztán egyesek konzekvensen, mások öncélúan, tetszés szerint alkalmazták – jócskán megnehezítve az ezzel foglalkozók életét
.? A gyerekeid már érdeklődnek a furcsa ákombákomok után?
? Még nem, de nem is erőltetem. Hozzáértők szerint harmadik, negyedik osztály előtt nem érdemes elkezdeni a rovásírás tanítását. Akkorra már eléggé rögzül a latin abc, nem zavarja össze a kicsit.Szedelőzködöm. Diktafon kikapcsolva. Mégis hiányérzetem van. Valahogy nem áll össze a kép. Bálint Mihályt egy visszahúzódó, nagyon is racionális embernek ismertem meg. Erre itt van egy tökéletesen megfoghatatlan történet a magyarságról, eredetünkről, az általa mellékesen megemlített Arvisura nevű regegyűjteményről. És nem értem, benne ez hogyan rakódik össze egységes, harmonikus egésszé. Mikor erről faggatom ?szokás szerint – szűkszavúan, magától értetődő természetességgel válaszol.
? Nem tudom eldönteni, hogy vajon ezzel az ismeretszerzéssel kompenzálok-e valamit, ami eddig kimaradt az életemből. Azt sem tudom, hogy idáig elnyomtam-e azt az énem, amely erre nyitott volt, hogy a mindennapi élet szempontjából praktikusabb tudásom kerüljön előtérbe. Csak azt tudom, hogy én egy földhözragadt ember vagyok, aki szeretem a kézzel fogható, megmagyarázható dolgokat. Ám, van, amire nincs magyarázat, de ez még nem jelenti azt, hogy nem is létezhet. Számomra az eddig megismert összefüggések teszik logikussá, s ezért hihetővé a magyarság eredettörténetét. Ez a tudás azonban nem változtatott meg, inkább csak elmélyítette a magyarság tudatomat. Pedig előtte is eléggé magyarnak éreztem magam
(dumaalmas.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
