Az ősi jelrendszer motívumaival, szimbólumaival most a Berzsenyi Líceumban megnyílt rováskiállításon ismerkedhethek a soproniak.
?Kevés jelben sok értelem.?
A kiállításmegnyitó Orbán Júlia versmondó szívhez szóló Reményik-szavalatával kezdődött, majd Dorosmai Erzsébet, a Berzsenyi Líceumban működő, rovásírás-szakkör vezetője köszöntötte az egybegyűlteket..
A líceumi diákok tanórákon a különböző népek művészete, hitvilága, tárgyi emlékeinek megismerése során találkozhatnak ősi írásunkkal. A hiánypótló tárlat szervezőjeként, Dorosmai Erzsébet elmondta: szomorú tapasztalat késztette a kiállítás megrendezésére: számos diák egyáltalán nem hallott a rovásírásról. Ezért is indított szakkört az iskolában, hogy az érdeklődő fiatalokat beavathassa a rovásírás rejtelmeibe. Az eredmény: a licisták jól szerepeltek a Kárpát-medencei Rovásírásverseny döntőjében.
A megnyitón Dorosmai Erzsébet, többek között, Szakács Gábor, a magyar rovásírás kutatója gondolatát is idézte: ,, A rovásírás igazi értéket jelent, amely meghatározó módon segíti a világlátást, ismerete nélkül nem lenne teljes az emberi élet.?
– A városban első alkalommal szerveztek rovásírás-történeti kiállítást, mégpedig azért, hogy a sokat vitatott írásrendszer még fellelhető értékekeit, emlékeit bemutathassák – mondta a megnyitón Tölli Balázs iskolaigazgató. Hozzátette: ?a magyar nyelv dús lombú fája mély gyökerekből eredezik. A rovásírás e mély gyökerek útjához vezet minket.?
Az iskola névadóját Berzsenyi Dánielt idézte:
,,Régóta gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többen azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenekhez, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink száramazattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar átallátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egész idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni.?
A kiállításra a Líceum egyik diákja rovásírással írt levéllel készült:
A rovásírás nyolc-tízezer éves. Eltérőek a vélemények, hogy a magyarság latin betűs írása előtt is használt írásműveltség honnan, mikor került szellemi kincstárunkba – derül ki az ősi jelrendszera tárlaton, de az mindenképpen fontos, hogy ez a tudás – közös kincsünk, értékünk – ne menjen feledésbe.
Ezt a küldetést tölti be a Berzsenyi Líceumban nyílt kiállítás, amely április 30-ig, – a tavaszi szünet és szombat, vasárnap kivételével – naponta 8-17 óra között – tekinthető meg a Líceum dísztermében.
Kapcsolódó cikkek:
