Rovástábla – Beregszász

alt

Helyszíni beszámoló a beregszászi rovástábla avatásról, amelynek a városban irodát nyitó Kovács Béla, EP képviselő volt a kezdeményezője. Frissítve! (2011.03.24)

 

Rovás helynévtábla Beregszász határában – Váradi Viktória beszámolója:

Kárpátalján elsőként Beregszászon üdvözölhettük a Rovás Alapítvány által készített székely-magyar rovásírásos helyiségnévtáblát. 2011 március 19-én történelmi pillanatnak lehettünk tanúi…. A zord időjárás ellenére sokan vették a fáradságot és részt vettek az első rovásírásos helyiségnévtábla avatón, amely délután 14 órai kezdettel került megrendezésre Beregszász Asztély felőli bejáratánál.Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Gajdos István, Beregszász polgármestere, Kovács Béla a Jobbik Európa parlamenti képviselője, Sípos László a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke, Zán Fábián Sándor a beregszászi egyházkerület püspöke.

Az ünnepség a Himnusz éneklésével kezdődött, aztán Beregszász város polgármestere osztotta meg a jelenlévőkkel a gondolatait. Ezt követően Kovács Béla képviselő úr adott hangot azon reményeinek, hogy ez a táblaállítás az első Kárpátalján, de remélhetőleg a magyarlakta falvak polgárai részéről lesz igény sok sok ilyen tábla állításra, hiszen a cél az, hogy minden magyarlakta községnek legyen rovásírásos helyiségnévtáblája. Ünnepi köszöntőt mondott Sípos László a Rovás Alapítvány elnöke, hangsúlyozva a rovásírás megismerésének a fontosságát. A ceremónián képviseltette magát a beregszászi Bendász István cserkészcsapat is.

alt

alt

Amikor a helyszínre érkeztem, senki nem volt még ott. Az eső szakadt, a szél fújt,  s Kárpátalja első rovásírásos táblája ott árválkodott egymagában. Aztán szép lassan elkezdtek gyülekezni az emberek. Megjelent az első magyar zászló, jelezve az esemény fontosságát, majd nemsokára egy Árpád-sávos lobogót pillantottam meg… Örömmel vettem tudomásul, hogy érdekli az embereket az avatóünnepség. S ez csak jót jelenthet! Magyarságunkat megélni, kinyilvánítani sokféle képen lehet. A mai alkalom az egyike volt az ilyen lehetőségeknek. S a mai naptól Beregszász határában álló tábla hirdeti, hogy itt magyarok élnek! Magyarok, akik büszkék a múltjukra….. S még ha egyenlőre ismeretlen fogalom is a hétköznapi ember számára a rovásírás, bízom benne, hogy nyitottak az emberek, őseink eme csodálatos hagyatékának a megismerésére.

Az ünnepség a székely Himnusz eléneklésével ért véget itt kint az esőben, de tovább folytatódott a Beregszász Illyés Gyula Színházban, ahol is 16 órától  a Credo verséneklő együttes teremtett nagyszerű hangulatot, majd azt követően az érdeklődők meghallgathatták Usztics Mátyás ” Magor nyelv és történelem ” című előadását.

(Váradi Viki – varadiviki.blogspot.com/)

 

Kárpátalja Online cikke:

A kárpátaljai magyar települések közül elsőként székely-magyar rovásírásos helységnévtáblát avattak Beregszászban. A tábla elkészítését a Beregszászban fogadóirodát működtető Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő kezdeményezte, felállítását a városi tanács engedélyezte, végül a Rovás Alapítvány készítette el. 

Az avatási ünnepségre március 19-én kora délután került sor Beregszász Asztély felőli határában, ahová a rossz idő ellenére nagyon sokan eljöttek. A táblát Kovács Béla EP-képviselő és Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Beregszász polgármestere leplezte le számos érdeklődő jelenlétében. Az ünnepségen jelen volt többek között Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc görög katolikus esperes, dr. Gyüre Csaba és dr. Kiss Sándor, a Jobbik országgyűlési képviselői, dr. Félegyházi Péter beregszászi magyar konzul és Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az ünnepség alatt díszsorfalat álltak a beregszászi Bendász István-cserkészcsapat tagjai. 

A Kovács Béla képviselő beregszászi irodája által szervezet ünnepség a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban folytatódott a Credo verséneklő együttes koncertjével, majd azt követően az érdeklődők meghallgathatták Usztics Mátyás, népszerű színész és rendező Magor nyelv és történelem című előadását. 

(Kárpátalja Online – eredet cikk)

 

Kárpát.info cikke:

A határon túli települések közül elsőként kapott rovásírásos helységnévtáblát Beregszász. A város Búcsú negyedében, az Asztély felőli bejáratnál elhelyezett tábla avatásán az is elhangzott, hogy mostanáig Magyarországon mintegy száz ilyen rovásírásos táblát avattak fel, ám az év végéig ez a szám remélhetően meghaladja az ezret is.

Az avatóünnepségen Gajdos István, Beregszász polgármestere történelminek nevezte az eseményt, s annak a reményének adott hangot, hogy az ilyen és az ehhez hasonló rendezvények erősítik az itteni magyarság identitását, hozzájárulnak közösségként való megmaradásához. A polgármester fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a táblaállítás nem irányul senki ellen, s remélhetően ez a turisztikai látványosság felkelti a hozzánk érkező vendégek figyelmét.

A táblaállítás kezdeményezőinek nevében felszólaló Kovács Béla, az Európa Parlament képviselője arról beszélt, hogy a rovásírás az egyik legősibb kulturális örökség, s szerencsés nemzetnek tekintheti magát az, amelyiknél a rovásírás fennmaradt. A Kárpát-medence népeinek együtt kell kutatniuk, tanulmányozniuk ezt a szellemi kincset, amely nem csupán a magyar önazonosság erősítését segíti, a műveltség erejével a kárpát-medencei népek közötti egyetértés, barátság elmélyítését is szolgálhatja.

A Nyíregyházáról érkezett Kovács Zoltán, a téma avatott ismerője a több ezer éves múltra visszatekintő kazár rovásírás kultúráról beszélt, s arról, hogy a közeljövőben a beregszászi táblán egy olyan matricát helyeznek el, amely a szláv ajkú lakosságnak ad hiteles tájékoztatást. Gyüre Csaba és Kiss Sándor parlamenti képviselők a nemzeti önazonosság fontosságáról szóltak, s arról, hogy parlamenti képviselőként azon lesznek, hogy mind szélesebb körben ismertessék, népszerűsítsék a székely-magyar rovásírást.

Dálután a Credo verséneklő együttes koncertjére került sor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. Az Ivaskovics József vezette együttes előadása segítségével képzeletbeli utazást tehettünk a Kárpát-medencében. A zenészek a környező országokban élő magyar költők megzenésített költeményeinek tolmácsolásával vallottak a hazáról, a szülőföldről, a kisebbségi lét keserveiről, a magyar összetartozás fontosságáról. Ezt követően került sor Usztics Mátyás, ismert magyarországi színész és színházigazgató Magor nyelv és történelem című előadására. Ezen Usztics Mátyás elgondolkodtató, és sokak számára meghökkentő tényeket ismertetett a magyarság őstörténetével kapcsolatban, számos példán illusztrálta, hogy milyen zseniális, egyedülálló módon építkezik a magyar nyelv. A színész minden jelenlévőt arra buzdított, hogy próbáljon felülemelkedni az iskolai történelemtankönyvek által belénk sulykolt sémákon. Hisz nap mint nap újabb adatok bizonyítják, hogy  a magyarság őstörténetével, népünk származásával, a nyelvrokonsággal kapcsolatban még igen sok a tisztáznivaló.

(karpatinfo.net – eredeti cikk)

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Share