Zuglóban üdvözlótáblákon kap helyet a rovás, melyet nemzeti írásunk helyi kötödésére tekintettel az önkormányzat is dícséretesen felvállalt.
Zugló – Rovásos üdvözlőtáblák
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tiszteli és ápolja a rákosmezei országgyűlések hagyományait. Zugló területén húzódott a Rákosmező, mely a középkori országgyűlések színhelye volt. Markó Elemér István önkormányzati képviselő úr javaslatára Zugló Önkormányzata 1974/2010. (XI.18.) sz. határozatában csatlakozott a Székelyföldről induló mozgalomhoz, így az új címerrel ellátott új üdvözlőtáblákon székely rovásírással is megszólítjuk vendégeinket, az itt haladó utazókat.
1277-ben itt nyilvánították nagykorúvá IV. (Kun) László magyar királyt. IV. Kun László udvari papja, Kézai Simon írta, hogy a magyarok ősi írása, hun. Később Hunyadi Mátyás királyunk – akinek királlyá választására a Rákos-mezőn várakoztak a nemesek -, 1483-ban főpapját, Janus Pannoniust bízta meg a pozsonyi egyetem tananyagának megszerkesztésével. A tudós pap/költő állította össze a Nikolsburgi rovás ábécét, amelynek eredeti példánya a budai várban, az Országos Széchényi Könyvtárban található.
A középkori magyar királyok hadai – kiváltképp a székely csapatok — a rovásírást jobban ismerték, mint a latin betűket. Tehát a rovásírás Rákosmező, illetve a mai Zugló területén ismert, használatos volt. Markó Elemér István önkormányzati képviselő úr javaslatára Zugló Önkormányzata 1974/2010. (XI.18.) sz. határozatában csatlakozott a Székelyföldről induló mozgalomhoz, így az új címerrel ellátott új üdvözlőtáblákon székely rovásírással is megszólítjuk vendégeinket, az itt haladó utazókat.
Helyszínek:
- M3-as autópálya fővárosi szakasza zuglói végénél a körvasútnál;
- Csömöri úton a Szugló körvasút sor magasságában;
- Mogyoródi út végén a XVI. kerület határánál;
- Füredi utca végén – körvasútnál;
- Kerepesi út – Róna utca kereszteződésénél
a képen látható táblák üdvözlik és búcsúztatják az utazókat.
Kapcsolódó cikkek:
