Miskolcon 8 rovástábla került felavatásra a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyarok Szövetsége közös szervezésében.
Frissítve: N1 Híradó (02.28)
Az összefogás története – Miskolc
A miskolci rovásos helynévtábla állításának története példát állít az azonos célokért küzdő szervezetek és egyének összefogására, a közös munka örömére, nehézségeire egyaránt. A Magyarok Szövetsége részéről Rápóti-Fekete Mónikának már régóta dédelgetett álma volt a miskolci rovásos helységnévtábla állítása. Ez a kezdeményezés szerencsésen találkozott a Jobbik azon missziójával, miszerint a nemzeti összefogás egyik jelképének az egységes rovástábla állítását válassza. A két szervezet egyhangúlag döntött a Rovás Alapítvány által létrehozott egységes rovásos helynévtábla-rendszer alkalmazása mellett. A rovásos helynévtábla állításában a társak egymásra találása után felgyorsultak az események: a Jobbik Miskolci frakcióvezetője, Szegedi Márton irányításával a felállítandó 8 táblából a párt Miskolci alapszerve 5 megrendelését vállalta, míg a Magyarok Szövetsége Borsod Megyei Szervezete 3 táblát és az oszlopok kedvezményes beszerzését valósította meg. A közútkezelő megyei szakembereinek figyelme és hathatós segítsége mellett hihetetlen gyorsasággal, egy hét alatt kijelölték a táblaállításra alkalmas helyszíneket, amelyek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Mind a Jobbik miskolci, borsodi és országos szervezetei részéről, mind a Magyarok Szövetsége részéről sokan egy-egy részfeladatot vállalva, de közös erővel dolgoztak a táblaállítás sikeréért. Ennek látható eredménye nemcsak a felállított 8 rovástábla, hanem a széleskörű tájékoztatás révén az avatáson megjelentek nagy száma volt.
A táblaavatáson sorrendben Szegedi Csanád, a Jobbik Európai Parlamenti képviselője, Benis Miklós a Magyarok Szövetsége elnöke avatta fel a táblát a Pesti út bevezető szakaszán. A Rovás Alapítvány részéről Sípos László kuratóriumi elnök ismertette az egységes táblaállítást, illetve köszönte meg a helyiek összefogását, majd Sólyom Ferenc helybéli rovásszakértő idézte fel Miskolc szerepét a rovás-történelemben. Végezetül Soltész János helyi lakos a Székely himnusz előtt köszönte meg a székelyek történelmi szerepét, amelyre ma is szükség van.
Miskolc (Borsod-Abaúj Zemplén megye) az első megyei jogú város, ahol a város határában egységes rovásos helynévtábla is fogadja az autóval érkezőket. A 170 ezres lakosság mellett a város vendégei is nap mint nap találkozhat Miskolc város rovásos feliratával, mellyel legalább azt a hét betűt biztosan megjegyzik, amely kiadja a város nevét.
Részlet Szegedi Csanád beszédéből:
“Sajnos az emberiség történelmének eme legaljasabb rendszere (kommunizmus) és ideológiája mai napig szedi áldozatait, nem tűnt el sem szellemileg, sem fizikailag. Magyarországon még mindig a parlamentben ülhetnek a tömeggyilkos, magyarellenes, kereszténygyűlölő MSZMP utódpártjának képviselői, akik 1990 előtt is raboltak, gyilkoltak, lövettek. Lelki, szellemi rombolásuk is mindennapos a médiában, köszönhetően az elmúlt 20 évben elsikkasztott rendszerváltozásnak. Egyik legértékesebb kultúrkincsünk, a több ezer éves rovásírás is áldozatul esett a sötétség erőinek, ezért mindent el kell követnünk, hogy – más népek mintájára is – újraélesszük használatát.
Rovásírásunk egyben szellemi ébredésünk, gyökereink újrafelfedezésének záloga is, éppen úgy, ahogy például az írek feltámasztották a brit megszállók által szinte kipusztított ősi nyelvüket, de egyben hatékony fegyver a neoliberális, kommunista agymosás elleni harcban. Egy Való Világon felnövő ifjúság halálra és kipusztulásra van ítélve, ellenben egy magyar kultúrán edződő ifjúság fényes jövő elé nézhet. Mindezekért a Jobbik kezdeményezi, hogy a hun-magyar rovásírás része legyen az általános iskolai oktatásnak, továbbá élvezzen alkotmányos védelmet is.
Végezetül mindenkit arra kérünk, hogy tegyen azért, hogy saját falujának, városának rovásírásos helységnévtáblája álljon települése határában.”
Összefoglaló a miskolci rovástábla avatásról az N1 híradóban (2011.02.28)
Szegedi Csanád nyilatkozata a Miskolc TV-ben
Interjú Szegedi Csanáddal (barikád TV). A háttérben Sóstófalva rovástáblája.
Rápóti-Fekete Mónika (MSZ) összefoglalója az eseményről:
Nemzeti összefogásnak hirdették: rovástábla-avatás Miskolcon. Máramarosszigeten sokszor feltették nekem a kérdést, mitől vagyok magyar? Egyszerű a válasz: attól, hogy édesanyám és édesapám azt mondták, magyar vagy és eszerint kell élned! Ezt kaptam örökségbe tőlük, miként azt is, hogy, ezzel együtt a hagyományok életét, a viselkedést, emberi mivoltunk megtartását kutya kötelességem átadni az utódaimnak.
Hasonlóképen viszonyulok a rovásíráshoz is, sőt így érzek mindennel, ami a “magyar vagyok” érzés körül forog. A Magyarok Szövetsége Borsod megyei szervezete már avatott rovásírásos táblát. Szövetségünk Kisgyőrben állított fel tölgyfából faragott rótt táblát “Kisgyőr” felirattal. Hasonló táblát Miskolcon is szerettem volna avatni.Tavaly decemberben azonban egy alföldi utazás alkalmával megláttam a szolnoki rovásírásos helységnévtáblát, és hazaérve Miskolcra, másnap kezdeményeztem a város vezetőségénél a miskolci rovástábla avatást. A tárgyalások sikeresen haladtak, hiszen családi örökségem, ha a fejembe veszek és eltökélten elhatározok valamit, akkor csatlakozik hozzá a szív is, és semmi nem áll útjában a megvalósításnak. A miskolci rovástábla-állítás ügyét is hasonlóképpen intéztem.
2011 februárjának közepén csatlakozott a kezdeményezésünkhöz a Jobbik Magyarországért Mozgalom is. Tárgyalásaink eredményeképpen “nemzeti összefogást ” hirdettünk a rovástábla-avatás ügyében. Abban is megállapodtunk, hogy a táblák költségeit közösen viseljük, és fiaink fogják majd a helyszínen önkéntes munkával elhelyezni a táblákat. Valamint abban is megállapodtunk, hogy a táblaavatáson a két szervezet elöljárói külön-külön mondanak ünnepi beszédet. Így is történt. 2011. február 25-én az első miskolci rovástábla felállításakor Szegedi Csanád a Jobbik EU parlamenti képviselője és Benis Miklós, a Magyarok Szövetsége ügyvivője tartott ünnepi beszédet. Sajnálatosan tapasztaltuk azonban, hogy az ünnepségről tudósító megyei szintű sajtó teljes hírzárlatot rendelt el a Magyarok Szövetségével kapcsolatban. A Szövetségről nem esett szó egyetlen egy rovástábla-avató hírben sem.
Mélységesen megsértve érzem magyarságomat, és üzenem azoknak, akikkel korábban megállapodtunk, és akik munkálkodtak a hírrel kapcsolatosan: ” Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan”
Isten áldásával! Megnyugodva, szeretettel
Rápóti-Fekete Mónika
Kárpát-medencei Magyarok Szövetsége
Szegedi Csanád és Sólyom Ferenc
Benis Miklós elnök, valamint a Magyarok Szövetsége tagjai
Csoportkép az MSZ megjelent tagjaival
Ezer éves államunkban 1000 tábla – részlet Sípos László beszédéből
Rendkívüli öröm a Rovás Alapítvány számára, hogy Miskolcon úgy avatunk egységes rovásos helynévtáblát, hogy annak felállításában politikai szervezet, civil szervezet, városi polgárok és az önkormányzat is részt vesz. Ez példaértékű összefogás, melyet az is erősít, hogy 8 táblát avatunk egyszerre. Az egységes táblaállítási rendszert életre hívó alapítványunk számára öröm és elismerés, hogy a táblaállításban az összefogás mellett egy kis egészséges verseny is kialakult.
A beszédekben elhangzott, hogy sokan nem tudják még olvasni a rovást. Tapasztalatból mondhatom, hogy az elmúlt időszakban évente 2-3-szorozódik a rovásírók száma, amely folyamatot segíteni fog a táblák hátulján elhelyezett ABC is. Említésre került, hogy a Jobbik kitűzte a 100 db-os táblaállítási célját, melyet számításaink szerint még a tavasz folyamán el is fog érni. Én arra szeretnék most felhívást tenni a Magyarok Szövetsége, a Jobbik, más politikai és civil szervezetek, önkormányzatok és minden rovásíró számára, hogy tűzzünk ki egy merészebb célt:
Az év végéig az ezeréves államunk területén – határokon innen és túl – álljon 1000 rovástábla!
Ehhez kívánok sok sikert mindannyiunknak és bízom benne, hogy itt Borsodban a Miskolc táblát hamarosan követi majd a megyetábla, folyók és hegyek nevei, valamint a környező települések helynévtáblái.
Kapcsolódó cikkek:
