Sok van a rovásodon – dögrovásra jutott – kifejezések nem ismeretlenek számunkra, ma is használatosak. Badacsonyi Lajos előadása Teskándon a rovásról.
Mélyen gyökerezik nyelvünkben a rovás
Példának okáért, ha hosszabb ideig járkálunk, akkor az utat rójuk, az illetéket, adót lerójuk, a rosszalkodót pedig megrójuk. Eredetűk a hajdani rovásírásra utal, mellyel eleink kommunikáltak egymással több évszázadon át. A Badacsonyi Lajos mezőgazdasági mérnök vállalkozott arra, hogy a Teskándért Egyesület és Nőklub rendezvényén a rovásírásról önszorgalma által szerzett ismereteit megossza a hallgatósággal.
Az ősi magyar írásról a teskándi rendezvényen
? Hagyományőrzés egyfajta formája, amit nagyon fontosnak tartok. Ezért vágtam bele a kutatásba, ami, ahogy elmélyedtem a témában, egyre több lenyűgöző ismerettel szolgált. Az egész olyan hatással volt rám, mint egy gátszakadás: nincs megállás, valami állandó folytatásra sarkall – Elöljáróban arról a késztetésről beszélt, ami a rovásírás irányába terelte érdeklődését.
Mint mondta, korábban több olyan helyen is dolgozott, ahol felfigyelhetett a témára. Ősi írásunk nyomaival egy törökországi múzeumban is találkozott. Ezek a benyomások mind megerősítették abban, hogy fontos útra tévedt a magyarság hagyományait illetően.
Miért érdekes a rovásírás ennyi évszázad távlatából? – erre a kérdésre a következőképpen felelt. – Egyrészt, mert nem ismerjük – viszont megismerhető, úgy ahogy én is tettem. Másrészt jelentős kulturális és történelmi érték a rovásírás, ami a legősibb írásrendszer egyike. Ahogy – Kodály és Bartók szerint – a zenének volt egy ősi formája, úgy az írásnak is. Nagy kérdés: mikortól beszélhetünk írásról az emberiség történetében; a magyarok ősi írása minden bizonnyal a kezdetekre utal, hiszen több ezer évre vezethető vissza.
A rovásírás a mai napig fennmaradt élő formában, hiszen jelrendszerét több nyelv is átvette, egyebek mellett a latin. Szent Istvánt követően áttértünk a latin betűs írásra, egy szegényesebb jelkészletet vettünk át, amellyel 13 hangunkat nem tudtuk lejegyezni. Ezek a hosszú magánhangzók és a kettős mássalhangzók. Emiatt tűnik nehézkes írásműnek az Ómagyar Mária-siralom vagy a Halotti beszéd.
A vetített képes előadásából még nagyon sok érdekes dolgot megtudhattak a jelenlévők. Tóth István Jánosné, Teskánd polgármestere érdeklődésünkre elmondta, örömmel vették Badacsonyi Lajos témafelajánlását, és szívesen várnak más helyi lakosokat előadóként (is) rendezvényeiken.
(Zalamédia.hu – LV)
Kapcsolódó cikkek:
