Reneszánszát éli a rovásírás

Valami történik a magyar állami médiában: kisfilmet mutatott be a DunaTV a rovás jelenlegi helyzetéről Erdélyben.

 

Reneszánszát éli a rovásírás

 Van már rovásírásos Isten hozott! és településnév a falvak, városok bejáratánál, van Erdély- és Székelyföld felirat is. Rovásábécé a különféle ajándéktárgyakon, székelyföldi élelmiszerek csomagolásán, sőt már rótt betűkkel kiadott szépirodalmi művek is. És persze vannak, akik testükön viselik hazaszeretetük szimbólumaként az ősi írásjeleket. A székelyudvarhelyi Zólya Kálmán Homoródfürdőn működtet ajándékboltot, ahol szép számban találunk rovásos tárgyakat is a turistacsalogató portékák között. Rovás-ábécés hűtőmágnest, címeres fali díszt vásárolhatunk, sőt általában kapható itt a rovásírás elsajátítását segítő füzetecske, ami az ünnepi turistaáradattal mind egy szálig elfogyott: “Magyarországra vitték mind el, tehát idevalósi, székelyföldi nem, nem vett” – mondta el Zólya Kálmán, kereskedő. 

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, rovásírással: ez volt az első szépirodalmi mű, melyet 2009-ben átírtak a sokat vitatott eredetű írásmódra. Valószínűleg az sem véletlen, hogy éppen Gárdonyi az első az azóta egyre bővülő sorban, hisz az általa kialakított titkosírás is tartalmaz rováselemeket – tudtuk meg Solti Imrétől. A csíkszeredai rovásoktató cserkészként került kapcsolatba a rovásírással, amelyet csaknem egy évtizede tanít is, diákjai rendszeres résztvevői az erdélyi és Kárpát-medencei versenyeknek.

A hagyományápolás és ezen belül a rovásírás oktatása kiemelten fontos küldetése a magyar cserkészmozgalomnak, az ezredforduló óta pedig rendszesen szerveznek versenyeket is. Solti Imre megjegyezte: az utóbbi időben számos más civil mozgalom tagjai is érdeklődnek, kérésükre gyorstalpaló kurzust is tartott már.

Az egyik csíkszeredai tetoválószalonban rendszeresen megfordulnak olyan kliensek, akik rovásírásos testdíszítést kérnek. Bálint Attila éppen ottjártunkkor határozott úgy, hogy lánya és felesége nevét rovásírással tetováltatja a karjára. Gadoiu Szilárdnak is van rovásírásos tetoválása. Bár a fiatalember nem volt hajlandó megmutatni a kameránknak, az ?Óvd a természetet? felirattal díszített szarvasmotívumról egy fénykép csak előkerült. A népszerű nonfiguratív, észak-amerikai, távol-keleti, egyiptomi mitikus ábrák, alakok, írásjelek mellett egyre gyakoribbá válnak a székely szimbólumok is, a Nap és a Hold, a turulmadár, a kopjafák, és természetesen a rovásírásos szlogenek a csíki tetoválószalonban. Például, hogy ?Isten, áldd meg a magyart? vagy – Erdélyország az én hazám?, ?Ki tudja, merre?, ilyesmiket szoktak tetováltatni. Akik elszármaztak Erdélyből, visszajönnek, megkeresnek, hogy csináljak nekik egy tetkót, mert kint meg akarják mutatni, hogy ők székelyek, szeretnének valahogy kitűnni az ottani tömegből. Múltkor egy srác jött Londonból, és az volt az első, hogy tetoválást csináltam neki kopjafával, székely kapuval meg rovásírással” – mesélte Miklós István tetoválóművész.

Legyen tehát akár az önkifejezés, vagy a közösséghez való tartozás jelképe, hagyományőrzés, vagy a turistacsalogatás eszköze, a szakemberek szerint a rovásírás nemzeti gyökereink szimbóluma, örökségünk része.

(DunaTv)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share