Klasszikusok rovással – Szolnok

A Szoljon.hu (Szolnok) portálon részletes interjú jelent meg a helyi székhelyű Rovás Alapítvány munkájáról.

Rovásírásra “fordítják” a klasszikus műveket (eredeti cikk itt)

Újra felfedezett írás: Az elmúlt időszakban több új, hiánypótló mű jelent meg rovásírással. Illyés Gyula “Hét meg hét magyar népmese” című rovásírásos kötetének borítórajzát a szolnoki Ócsai Angéla készítette.

Az Egri csillagok után, mely főként a felső tagozatos általános iskolásokat és a felnőtteket célozta meg, elkészült Illyés Gyula Hét meg hét magyar népmese című kötete is, melyből a gyerekek tanulhatnak meg hamar rovásírást olvasni. Minderről a Rovás.info is beszámolt.

Első pillantásra egy modern japán tiniregény hangulatát kelti Illyés Gyula “Hét meg hét magyar népmese” című rovásírásos kötete. A szerző és a cím rovással van ábrázolva, a grafika azonban manga stílusban készült el. Nagy szemű emberek, tipikus távol-keleti figurák egy olyan könyv borítóján, amit ha kinyitunk, a magyar őstörténet egy szeletét pillantjuk meg. Az egyébként gyönyörű borítórajzot az az Ócsai Angéla készítette, aki a szolnoki Tiszaparti Gimnáziumban érettségizett, jelenleg pedig magyar-történelem szakos hallgató Debrecenben (édesanyja zongoratanárnő a szolnoki Bartók Béla Zeneiskolában, édesapja pedig hegedűtanár ugyanott). Angéla alkotta a belső grafikákat is, hisz’ mindegyik meséhez tartozik egy-egy illusztráció.

137195_rovaskonyv350

Sípos László a Rovás Alapítvány által kiadott, “rovásbetűkkel” nyomtatott könyveket mutatja

 

A Hét meg hét magyar népmesében a betűk ugyanazok, mint az Egri csillagokban – nyomtatott rovásjelek. Ez esetben azonban a méretük jóval nagyobb, hogy a célközönség, a gyerekek is könnyen olvashassák a meséket, melyekből 14-et tartalmaz a kemény kötésű, igényes kötet. A könyv ajánlója maga a tökéletesség. Az egyik szerkesztő, Rumi Tamás kisfiának, Zoárdnak a rovása olvasható az első oldalon, mely így szól: “Kedves gyerekek és felnőttek, szeretettel várunk benneteket a népmesék világában”. A kirándulást ebben az izgalmas világban, egy igazi klasszikussal kezdhetjük, méghozzá a Kis gömböccel, majd sorra jön a többi jól ismert népmese. Kacor király mellett a gyermekek találkozhatnak a rátóti csikótojás történetével, de akár Lúdas Matyival is.

Nem túl terjedelmes, rövid részekre osztott könyvről van szó, mely különösen szerencsésnek mondható. Egy mese elolvasása a mai, rohanó világban, a zsúfolt hétköznapokban sem jelent különösebb gondot még a felnőttek számára sem, és nem mellékes, hogy fontos sikerélményt jelent az olvasni tanuló, vagy éppen gyakorolni vágyó számára. Nemzeti kincseinkből mind a népmesék, mind pedig a rovásírás terjesztését felvállalta az a fantasztikus könyv, melyet a Rovás Alapítvány adott ki.

– Több olyan klasszikus magyar nyelvű könyv van még előkészületben, melyet rovásírással kívánunk kiadni – szólaltattuk meg a kiadó Rovás Alapítvány elnökét, a szolnoki Sípos Lászlót, aki egykoron tagja volt a Tisza Táncegyüttesnek is. – Jelenleg két ismert és neves erdélyi író-költő munkásságát dolgozzuk fel, akiknek a nevét egyelőre azért nem kívánatos leírni, mert az örökösökkel éppen egyeztetések alatt állunk. A rovásírást egyébként igyekszünk minden területen újrahonosítani. Arra törekszünk, hogy ne csupán a hagyományőrzésben kapjon helyet a székely-magyar írástörténet és íráskultúra alapvető része. El szeretnénk ismertetni, mint hungaricumot, s kezdeményezzük, hogy a rovásírás a Nemzeti Alaptanterv része is legyen. A rovásírás elsajátítása ráadásul gyermekeinknek, s nekünk mindannyiunknak felnőtteknek is jelentősen erősítené a magyar történelemismeretünket, s nem utolsó sorban a nemzeti hovatartozásunkat is – hangsúlyozza Sípos László.

(Szóljon.hu – Mészáros Géza, fénykép – Mészáros János)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share