Hungarikum Munkacsoport

A Rovás Alapítvány is részt vett a Hungarikum Konferencián, melyről és a törvényalkotásról a Ring magazin cikke nyújt háttérinformációkat.

 

Legyen hungarikum a rovás!

Szeptember 25-én tartották az Országgyűlés felsőházi termében a Hungarikum Konferenciát, melyen a Rovás Alapítvány képviseletében Rumi Tamás tartott előadást annak érdekében, hogy a készülő kerettörvény megalkotásánál a székely-magyar rovást is számba vegyék, mint a magyarság műveltség kincseinek egyikét, jellegzetes és védendő magyar szellemi alkotásként.

Az alábbi cikk a hungarikumokról szóló törvénytervezet összeállításáról, az azt végző munkacsoportról ad átfogó képet:

 

Az érték a mérték – beszélgetés Birinyi Józseffel, a Parlament Hungarikum munkacsoportjának vezetőjével (eredti cikk)

Irodájában, egy századfordulós gyönyörűen felújított épületben fogadott minket Birinyi József. Mint minden elfoglalt embernél nála is halomban állnak a papírok az asztalon és a szoros napi menetrendben is egymást követik a megoldandó feladatok vagy a várakozó látogatók. Ez nem is csoda, hiszen nem ?csak? egy törvényjavaslatot kell a csoportjával előkészítenie, hanem saját cégét is menedzselnie kell. A süppedős karosszékben ülve kezdjük meg a beszélgetést: ?Teát?? ?Igen, köszönöm.? ?Cukrot?? ?Köszönöm, nem.? ?Én sem, cukormentes vagyok, mint a rágógumi.? – mondja tréfálva.

Sokan hallottak már a Hungarikumokról, ismerik őket, de csak kevesen tudják, hogy Hungarikum, mint jogi kategória nem létezik. Miért olyan fontosak a hungarikumok?

Hungarikumok, mint kategória közfelkiáltás szerint létezik, de egyelőre jogilag nem definiált. Hungarikumoknak tekintjük idehaza, külföldön kiemelkedő magyar értékként titulált dolgokat, életműveket. Ez többségében megfogható, ízlelhető dolgokat jelent, amelyeket az országmárkával azonosítanak. Csak pozitív értéket tartalmazó magyar jellegzetesség lehet hungarikum. A külföldiek is valami olyant hoznak fel, ami hozzájuk közelebb áll vagy olyan területet említenek, ahol kiváló teljesítményt értünk el: Puskás Öcsi, Kodály, Herendi porcelán, tokaji aszú, lovaskultúra, csárda, cigányzene, pusztakultúra. Azoknál a produktumoknál, értékeknél, amelyek tényleg ilyenfajta ország elemként jutottak a köztudatba, azokkal nincs különösebb probléma. Viszont sokan szeretnék magukat, mint brandet a hungarikum jelzővel megerősíteni. Ebből vannak, akiknél megalapozottan, akiknél törekvésként jelenik meg és idővel magát inkubálja, míg másoknál nem azt a kategóriát közelíti meg. Csak jelzőként használja a hungarikum szót és nem foglalkozik velük. Tehát, ebben nincs jogi rend. A törvénynek pont ez a feladata, hogy pozicionálja, értékalapúvá tegye, és természetesen definiálja, hogy mi a hungarikum. A jogszabály tartalmazni fog egy minőség-ellenőrző részt is. Ez nem egy örökös cím, ki is lehet esni ebből a körből, ha nem megfelelő minőségben állítja elő a terméket.

Hogyan indult el a törvényalkotási folyamat? Kik vesznek benne részt?

Simicskó István és Medgyasszay László képviselő urak előterjesztése volt a hungarikumok védelméről szóló 2008. június 13-án a LXXVII-es számú országgyűlési határozat, amely nagyon széles konszenzussal elfogadtatott. Lényege, hogy védeni kell a hungarikumokat, mint kiemelt értékeket, fel kell mérni, össze kell gyűjteni és a hungarikumok védelmében törvényt kell hozni. Közben a megyék is feladatul kapták, hogy gyűjtsék össze az értékeiket, de nem volt könnyű dolguk, mert a hungarikumok kategóriáit a törvénynek kell majd meghatároznia. Az országgyűlési határozat után 2009 elején Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke életre hívta a Hungarikum Munkacsoportot. Ő kért föl arra, hogy ezt a munkacsoportot szakmailag hozzam össze és próbáljam a törvényalkotást tető alá hozni. Ez egy válogatott csapat. Különböző szakterületek legjobb szakembereit kértük fel: a közéleti szakembertől, a tudóstól, a jogásztól, a vállalkozótól, az élelmiszer-kereskedőtől, az ágazati szakértőig mindenki vegyesen fordul elő benne. Igyekszünk minden területet lefedni, emellett széles körben tartunk fenn társadalmi, szakmai kapcsolatokat. Információkat, koncepciókat juttatunk ki úgy, hogy az arra vonatkozó reakciókat visszakapjuk, és azt hasznosítani tudjuk. Most egy kerettörvény készül, ami nagyon összetett, sok területet érint: beleszámítanak a földalatti értékek – élőlények, ásványok, természeti képződmények, mint például a barlangok vagy akár a termálvíz – éppúgy, mint a föld felettiek. Organikusan szemléljük a kérdést, hiszen ott van Puskás Öcsi, Rubik Ernő vagy Mathiász János, aki több mint 3500 szőlőfajtát nemesített – a teljesítményük pedig nem elhanyagolható.

Hogyan fog a születendő törvény a határon túli magyarokra hatni? Várhatóan hogyan fogadják majd a szomszédos államok ezt a törvényt?

Ez az organikus szemlélet vonatkozik a határon túli állapotokra is. Viszont mivel vannak a határon túl, sőt az egész világban vannak magyarok, ezért nem tehetjük meg, hogy egy Hungaricum Magyar Értéktár törvény esetében úgy tekintjük, mintha nem lennének ott. Törvényt közigazgatásilag csak a határon belül érvényesíthetünk, de ha szeretnének a Magyar Értéktár építésében részt venni, akkor erre lehetőséget biztosítunk. Speciális szemléletet igényel kölcsönösséget feltételezve. A törvény, amint olyan stádiumba jut, akkor különösképpen a környező országok érintett nagyköveteit, attaséit összehívjuk egy hungaricum kóstolóra és tájékoztatóra a kerettörvényről, hogy bemutassuk az elgondolásunkat. Sok államban a nemzeti értékek védelme jóval előrehaladottabb állapotban van, mint nálunk. Sajnos sokszor azt tapasztaljuk, hogy bizonyos köröknek az az érdeke, hogy ezeket a kezdeményezéseket devalválják. Kinek lehet ez érdeke? Annak, aki azt akarja, hogy ne legyen erős az ország vagy például könnyen kiárusítható legyen?

Ez nem történt még meg?

Jó a kérdés. Nem biztos, hogy magunkra kell vállalnunk, ki kell fizetnünk azoknak a cechjét, amiket mások tudatosan rombolva okoztak nekünk. A társadalmi, gazdasági válságból való kimászásnak – szerintem – egyedüli lehetősége az érték mentén való fölkapaszkodás, a konszenzus. Egyik mondásom: a hatalom értéke az érték hatalma. Minden hatalom értékét az jelenti, hogy hogyan kezeli a saját értékeit. Tavaly fogalmaztam meg, hogy nincs ellentmondás a helyi érték, tehát a lokális, a nemzeti érték és az egyetemes emberi értékek között, mert gyakorlatilag az egyetemes emberi értékek ezek együttes halmazából jönnek létre. A világ nem arra kíváncsi, hogy hogyan tudjuk utánozni, hanem, hogy mi mit tudunk hozzáadni a világhoz. Mi a lokálisból globálisba nyúló hungarikum piramist kívánunk építeni. A cél, hogy alulról építsük fel, menedzseljük a saját értékeinket egyre magasabb szintekre, hogy végül globális szintre tudjuk emelni őket. Tehát, első szint a helyi érték, ebből jön a megyei érték, amiből a nemzeti vagy kárpát-medencei érték alakul ki, és azoknak a csúcsa lehet a hungaricum. Ez itthon és külföldön is egyaránt pozitív értéket hordozó elemként funkcionál, megszólítja az egyént is, elérhetővé teszi számára az értéket.

Hogyan fog működni ez a rendszer?

Sok jó ágazati, szakszervezeti, stb. minősítő rendszer működik, de ezek között nincs átjárás, nincsenek összehangolva. A felfutó rendszernek pedig az az előnye, hogy már alapszinten kiszűri azokat a dolgokat, szolgáltatásokat, alkotásokat, amelyek nem közelítik meg a minőségi elvárást. Ha igen, akkor bekerülnek a helyi értéktárba és innentől kezdve, el lehet kezdeni menedzselni a felfutását annak az értéknek. Nem lesz kötelező csatlakozni hozzá, de általa több előnyhöz lehet hozzájutni. Olyan pozitív diszkriminációt szeretnénk alkalmazni, amivel kedvezményeket vagy könnyített pályázatokat tudunk létrehozni a programban szereplőknek. Ezzel nem árnyékcégeket akarunk támogatni, hanem az értéket. A Magyar Értéktár tehát anyagi és presztízs jellegű segítséget is jelent, általa akkreditálttá válhat a termelő, szolgáltató, alkotó. A regisztrált jelentkező egy digitális Magyarországot ?megalkotó? archívumba kerül, amely a településén is elérhető lesz – mert minden településnek lesz egy egységes szisztéma szerint felépített Értéktár honlapja, melynek arculatát, tartalmát ő tölti fel az adott vázra. Ez abban is segít, hogy megvalósítsuk az értéktudatos nevelést is, hiszen még életünkben meg kell becsülnünk környezetünket, értékeinket, magunkat. Óriási felelősség hárul mind a családra, az oktatási rendszerre, a civilszférára vagy akár a médiára, hiszen értéket és olyan tartalmat kell adni, amire büszkék lehetnek gyerekeink. Ha tömören kell megfogalmaznom: örökségünk, a jelen élményével a jövőnk alapja.

Mikorra várható a törvény megszületése?

Mindenképp azt szeretnénk, hogy az őszi költségvetési terv elfogadása előtt megtörténjen a kerettörvény elfogadása, mert ez a biztosítéka annak, hogy el lehessen indítani a végrehajtást. Ehhez egy minimális alap kell, hogy biztosított legyen, amit még a költségvetési terv előtt el kell fogadni, hogy önálló tételként szerepelhessen benne. Emellett számos másik törvényt is harmonizálni kell, mint például a verseny- vagy a közművelődési törvényt. Társadalmilag, gazdaságilag is most a tűzoltás ideje jött el, erre pedig csak az érték mentén van esély, így tudjuk a gazdaságot termelővé tenni és visszaadni az embereknek a hitét, az identitását, a kötődését. Akinek kötődése, kultúrája van, az tudja a másik kultúráját is értékelni. Nem a másságot, hanem az értéket kell tisztelni. Ezért nem lesz személy hungaricum, hanem az érték, az alkotás lesz a nemzeti aranyunk.

(Rovás Info)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share