Ezt a Felsősófalva közelében álló hatalmas rováskő három ábrája közül való jelet a szegedi turkológus kutatók azonosítatlan eredetű tamgának, nemzetségjelnek vélték. (Szász Tibor András tanulmánya)
A szertői hármashalom jel
Központi elhelyezése és nagy mérete meghatározó üzenetet közvetít. Érdekes módon, amikor egyszerű, értelmes székely embereknek mutattam, egyértelműen a magyar címerben is szereplő hármashalom ábrázolásaként azonosították. A továbbiakban szó szerint idézem egy kiváló kutató, Marton Veronika összefoglalóját az ábra történetéről, jelentéséről:
?Az ókori Mezopotámiában, Kínában és Egyiptomban az országot jelentő három hegy jelét írásjelként használták. Sumerban Kr. e. 3400 körül a hármashalom-jel (az asszíroknál három ékalakú jel) jelentése ország, hegyes ország, idegen ország. Ez az Elamon túli a Kaspi tenger és az Aral tó térsége közötti terület a Tarim medencével együtt a szkíták földje volt, a hármashalom ezt a hegyes-völgyes hazát idézi. Szinte minden szkítafajú nép jelképei között megvan, s mindenütt az országot jelenti. A káld-sumir nép egyik alkotónépessége az un. uruki nép innen származott. (?) Kínában a három halom hegyet jelent, Egyiptomban a jelentése szintén idegen ország, tehát más nép lakta hegyes vidék. A magyar címerben levő hármashalom nagy valószínűséggel az ország, föld jelentésű káld-sumir hármashalom-írásjegyre megy vissza.”
A szertőtetői felirat három ábrája közül a másik kettőt egyetlen agyagtáblán láthattuk egy kr.e. 3400 ból való Uruk-i felraton. Most megint felbukkan ugyanaz a forráshely teljesen más kutatási irányból! Úgyszintén a kínai, szkíta vonal is, melyet előbbi elemzéseinkben érintettünk. Érdekes további összefüggéseket állapíthatunk meg a tájegységben levő Harom-heggyel, a nem messze levő énlakai templom beépített, rómainak vélt köve véseteivel, vagy akár a dályai felirat alatt levő, mindeddig meghatározhatatlan, körbe írt ábrájával. A kutatások tág, új területe nyílik meg mindezekkel.
Szász Tibor András
Kapcsolódó cikkek:
