Rovásos helynévtábla – Pácin

Immár 2 esztendeje áll rovásos helységnév-tábla a bodrogközi településen. A fából készült alkotás szép példája a hagyományos, faragásos rovásműveltség őrzésére.

 

Egyre több a rovástábla

A rovással készült feliratok többségét ma még az önálló alkotásokként készült táblák, emlékművek alkotják, melyek egy-egy település közterén, vagy a bevezető utak mentén állnak. Többségükben igényes, de költséges alkotások, melyek többnyire helyi összefogással valósulnak meg. A dicséretes példa mindenképpen követendő, ugyanakkor lassan el kell érkezzen az idő, amikor a közúti táblaállítás korszerű, műszakilag és jogilag is megfelelő, de mindenekelőtt olcsó módját megtaláljuk a rovásos helységnév-tábla állításához az egész Kárpát-medencében.

Addig is álljon itt a pácini táblaállításról szóló egykori hír: 

 

Rovásos táblaállítás Pácin-ban

Miközben sok nagyvárosban értelmetlen kakaskodás folyik az eltérő szemléletű csoportok és politikai irányzatok között, egy másfél ezer lelket számláló kis település példát mutatott a békés egymás mellett élésre. Július 4-6-án Pácinban rendezték a XIII. Bodrogközi Napokat.

Sárospataktól nagyjából húsz kilométerre, a szlovák határon fekvő községet ma már nem választja el a Felvidéktől határkorlát. Mivel az egykori útlevél vizsgáló épületet lassan a gaz is benövi, Trianonban elszakított magyar testvéreink is akadálytalanul érkezhettek a “Határmenti kulturális találkozó”-ra. A helybeliekkel együtt meglepődve tapasztalhatták, hogy a tömegtájékoztatásban állandóan hangoztatott magyar-cigány ellentétnek itt nyoma sem volt, jóllehet ez utóbbi népcsoport aránya igen magas a környéken. A Mágochy Várkastélyban megszemlélhették a Roma Integráció Évtizede program keretében szervezett nemzetközi fényképpályázat díjnyertes képeit, megnyitóján meghallgathatták a Muzsikus Lelkek Hagyományőrző Egyesület zenés műsorát.

A szervezők a rendezvénysorozat középpontjába II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem személyét állították követendő példának, amint azt Barati Attila polgármester a Meghívóban is megfogalmazta. “Rákóczi világosan felismerte, hogy a nemzettudat, egyben a megmaradás alapja is az ősi múlt, a gyökerek ismerete, ez pedig műveltség nélkül nem megy” – mutatott rá a legfőbb feladatra.

A második nap műsorát már ennek megfelelően állították össze. Délelőtt a település határában avatták Magyarország negyedik rovásfeliratos helységtábláját, amelynek ilyetén megjelenítése az ősi Patzin nevet örökítette meg, amelyben a PAT sumérul Isten, az IN Hold jelentést hordoz. A Székely Nemzeti Tanács ajándékát, a népcsoport nemzeti lobogóját Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör elnöke adta át, majd Sárossy Tibor helybéli faragómester alkotását Fejér Zoltán református tiszteletes és Szemerszky Mihály görögkatolikus pap áldotta meg.

 

Kapcsolódó cikkek:

Share