Szegedinek csupa rossz ötletei vannak Balogh S. Mária szerint: rovás, őshaza, kazah-magyar kapcsolatok …
Szegedi Csanád és a rovásírás
Meg kell adni Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője és a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke tele van jobbnál jobb ötletekkel: kazahokkal tárgyal az őshazáról és a kazah-magyar gazdasági kapcsolatokról, Erdélyben alapít Jobbik-fiókot, most meg arra hívja fel a magyar államot, hogy támogassa a rovásírás oktatását és terjesztését.
Szerinte az ezeréves ?hun-magyar? rovásírást a ?Habsburg hatalom üldözte és betiltotta, mint a rebellis magyarok egymás közti titkos üzenetváltási eszközét.? Ehhez még hozzá kell tenni a ?40+20 év kommunista-liberális fizikai és szellemi pusztítását,? de hál’ istennek néhány ?áldozatos írástudó nemzettársunk? felelevenítette a rovásírás használatát. Szerinte ahogy az írek is feltámasztották az angol megszállók által csaknem teljesen kiszorított kelta-gael nyelvüket, úgy a magyaroknak is kötelességük ősi nemzeti örökségüket ápolni.
Nem akarom kiábrándítani Szegedi Csanádot, de a íreknek bizony nem sikerült feltámasztania a gael nyelvet, pedig nagyon igyekeztek. Kitettek ugyan minden jelzést két nyelven, de a 6 millió írből talán 40 ezer tud három szónál többet kinyögni gael nyelven. Pedig az iskolában is kötelező nyelvként tanítják. Így aztán nem sok remény van rá, hogy hamarosan mindenki a rovásírás tudóra lesz Magyarországon. Szegedi is kötelezővé akarja tenni a rovásírást az iskolákban, és kezdeményezni fogja, hogy a településnevek az útjelző táblákra rovásírással is felkerüljenek, de valahogy az az érzésem, ha mindezt támogatná is a magyar állam, az eredmény hasonló lenne az írországihoz.
És minderre miért van szükség? Azért mert a rovásírás ?napjainkra a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának – az egyik meghatározó jelképévé vált.?
Bizonyára, ha Szegedi Csanád mondja. Igaz, hogy a magyarok fele – saját bevallása szerint – nem tud semmilyen idegen nyelven megszólalni, igaz, hogy a felsőoktatásban végzettek egyharmada azért nem kap diplomát, mert nincs nyelvvizsgája (és feltehetőleg azért nincs, mert nem beszél idegen nyelvet), de ezzel, úgy látszik, nincs teendő Szegedi Csanád szerint. Ez is megfelel a világgal kommunikálni nem tudó magyar hagyománynak. Nem a Kárpát-medenceinek persze, mert a határokon túl élő magyarok legalábbis kétnyelvűek.
(Balogh S. Éva)
Rovas.info megjegyzése:
Bizonyára nem tűnt fel Balogh S. Évának, de a rováshoz nem szükséges idegen nyelv ismerete, viszont ismerni kell a magyar nyelvet. A Gael példa kissé sántít, mert még magyarul beszélünk ebben az országban. Sajnos ott nemcsak az írást, de még a nyelvüket is elvették tőlük. De nézzünk meg egy számunkra is kedves útjelző táblát Angliából, ahol a Magor település kétféle módon van felírva (angol és velszi {wales} felirat):
Kapcsolódó cikkek:
