Fatábla vagy fémtábla?

alt

Többen kérdezik, mi a különbség a fából és a fémből készül rovásos helynévtáblák között?

Kárpát-medencei egységes rovás helynévtábla

A rovásos helynévtáblák sokszínűségéből mennyiségileg kitűnnek az ún. “egységes” helynévtáblák, melyek ma már meghatározzák a közútjaink látványát. Miért ajánljuk ezt a megoldást?

Egységes külalak: Csíkpálfalvától Zalaegerszegig, Beregszásztól Pécsig. Az egységes megjelenés hangsúlyozza a települések magyar kötődését és főképp összetartozását. Az egységes kialakítás segíti a táblák felismerését, a rovásjelek tanulását, ezáltal a korszerű rovás népszerűsítését is.

Korszerű műszaki tartalom: A táblák a közúti forgalomtechnikai előírásainak megfelelően kerültek kialakításra, így nem csak a célszerűséget (láthatóság, tartósság, könnyű karbantartás) szolgálják, hanem az engedélyezést is megkönnyítik.

Gazdaságosság: A rendszeresített előállítás (tervezés, gyártás, kihelyezés) és a nagyobb példányszám, valamint a szakmai tapasztalat révén az egyedi táblákhoz képest jelentős költségcsökkentést lehet elérni, ami a szűkös erőforrások (pénz, idő) hatékony felhasználását – több rovástábla kihelyezését – teszi lehetővé.

Köszöntőtábla, helynévtábla, köztéri alkotás … fából, fémből ??? 

Örvendetes, hogy a rovásműveltség terjedése már megállíthatatlanná vált. A köznapi használat szinte minden területén egyre több irányzat megjelenik, így van ez a táblák és feliratok tekintetében is. Ezért egyre többen szeretnék tudni, hogy a lehetőségek és módozatok miben hasonlítanak, miben különböznek. Számukra készült az összeállítás.

1. Hol?

A helytől függ a táblák elhelyezésének engedélyezése ezért fontos tudni, hogy táblaállításra kiszemelt terület kinek a tulajdonában, kezelésében van:

  • magánterület (a tulajdonos az illetékes)
  • önkormányzati terület (az önkormányzatnál kell engedélyt kérni)
  • belterület (Magyar Közút Non-profit Zrt. az illetékes)
  • külterület

2. Mit?

Egy tábla sokféle szerepet betölthet, ez fogja alapvetően meghatározni, mi mellett döntenet a táblaállítók.

  • köztéri alkotás (kapu, kopjafa, szobor, táblaszerkezet, stb.)
  • tájékoztató tábla (szabványos közúti tábla)
  • reklámtábla

3. Mennyiért? 

Forráshiányos világunkban a költéség is meghatározó tényező a döntésben. Minden táblaállító közösség az anyagi lehetőségeit mérlegelve határoz. Még ha természetbeni felajánlásokról is van szó, minden alkatrészért, munkáért, ügyintézésért végső sorban valakinek fizetnie kell. Fontos figyelembe venni, hogy nem csak a táblák létrehozatala, hanem fenntartása is pénzbe kerül.

  • köztéri alkotások (tízezres-százezres nagyságrend)
  • tájékoztató és reklámtáblák (ezres-tízezres nagyságrend)

4. Műszaki szempontok:

  • Alapozás:  Az alapozás akár fém, akár fa tábláról van szó, szükséges. A fa lábazat nem érintkezhet a talajjal, mert ott elkorhad. Minél kisebb és könnyebb a tábla az alapozás is egyszerűsödik.
  • Faanyag: A fából készült emlékjelek, szobrok, táblák esetében szükséges az éves karbantartás, felelületvédelem, festés. A fa alkotások tetejét úgy kell kiképezni, hogy a vizet levezesse, kis tetőt vagy fémlemezfedést célszerű elhelyezni.
  • Fémanyag: A fémből készült táblák nagyságrenddel olcsóbbak és tartósabbak: Nem képzőművészeti alkotások, hanem a közúti táblák világába tartoznak, jellemzőjük az egységesség, egyszerűség és a gazdaságosság.

5. Láthatósági szempontok:

A fára vésett betűk sokszor már pár méterről sem látszanak, közúti tájékoztatási célok esetében célszerű festéssel kiemelni a betűket, miként a márványba vagy kőbe vésett feliratokkal is teszik. Ezért fontos, hogy maga a fatáblák műalkotásként távolról is emlékezetes kompozíciót idézzenek (kis építmény, szobor, emlékjel) a település arculatát is meghatározva.

alt

Balatonszabadi rovástábla: föld felett 30 cm-re, alig látható rovásfelirattal

A mai kor vizuális kulturájában a matricázott fém táblák töltenek be vezető szerepet – a fénytáblák és az óriás reklámtáblák mögött. Környezetünket meghatározó képi világban eddig kihasználatlan lehetőséggel élve a rovásfeliratokat is lehet ilyen módon készíteni. E megoldás előnye, hogy tartós, kontrasztos megjelenést biztosít, így nagyságrenddel több ember látókörébe kerülhetnek be a rovásfeliratok. Az utak melletti a fatáblák nagy részéről az utazó sajnos nem tudja, hogy rovásos, nem is veszi a fáradságot, hogy megálljon és elolvassa azt.

alt

Példa: Lajosmizsei tábla – csak faragással és karbantartás után,
a felirat festéssel kiemelve (bal oldalon).
Fontos az eső elleni védelem (tető) kialakítása.

6. Anyaghasználat és képzet-társítás:

A rovásemlékek nagy része fába rótt jelekből áll, melyekre példa a székelykapukon, használati tárgyaikon, szobrokon, emlékjeleken, üdvözlőtáblákon található faragott székely-magyar rovásfeliratok. A település határába épített üdvözlőtáblák ennek a műveltségnek állítanak emléket. A korszerű (pl. matricázott) rovásfeliratok nem a múltat hangsúlyozzák, hanem a jelent: a mai kor műszaki kereteit kihasználva jelennek meg, s jutnak el az emberekhez a rovásjelek, illetve azok üzenetei.

Az anyagválasztás csak másodrendű, ha a rovásműveltség terjesztéséről beszélünk, s inkább akkor válik fontos körülménnyé, ha a táblaállítók a összetettebb feladatra, különböző képi elemeket kívánnak egyben alkalmazni.

(Rovás.info)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share