Többen kérdezik, mi a különbség a fából és a fémből készül rovásos helynévtáblák között?
Kárpát-medencei egységes rovás helynévtábla
A rovásos helynévtáblák sokszínűségéből mennyiségileg kitűnnek az ún. “egységes” helynévtáblák, melyek ma már meghatározzák a közútjaink látványát. Miért ajánljuk ezt a megoldást?
– Egységes külalak: Csíkpálfalvától Zalaegerszegig, Beregszásztól Pécsig. Az egységes megjelenés hangsúlyozza a települések magyar kötődését és főképp összetartozását. Az egységes kialakítás segíti a táblák felismerését, a rovásjelek tanulását, ezáltal a korszerű rovás népszerűsítését is.
– Korszerű műszaki tartalom: A táblák a közúti forgalomtechnikai előírásainak megfelelően kerültek kialakításra, így nem csak a célszerűséget (láthatóság, tartósság, könnyű karbantartás) szolgálják, hanem az engedélyezést is megkönnyítik.
– Gazdaságosság: A rendszeresített előállítás (tervezés, gyártás, kihelyezés) és a nagyobb példányszám, valamint a szakmai tapasztalat révén az egyedi táblákhoz képest jelentős költségcsökkentést lehet elérni, ami a szűkös erőforrások (pénz, idő) hatékony felhasználását – több rovástábla kihelyezését – teszi lehetővé.
Köszöntőtábla, helynévtábla, köztéri alkotás … fából, fémből ???
Örvendetes, hogy a rovásműveltség terjedése már megállíthatatlanná vált. A köznapi használat szinte minden területén egyre több irányzat megjelenik, így van ez a táblák és feliratok tekintetében is. Ezért egyre többen szeretnék tudni, hogy a lehetőségek és módozatok miben hasonlítanak, miben különböznek. Számukra készült az összeállítás.
1. Hol?
A helytől függ a táblák elhelyezésének engedélyezése ezért fontos tudni, hogy táblaállításra kiszemelt terület kinek a tulajdonában, kezelésében van:
- magánterület (a tulajdonos az illetékes)
- önkormányzati terület (az önkormányzatnál kell engedélyt kérni)
- belterület (Magyar Közút Non-profit Zrt. az illetékes)
- külterület
2. Mit?
Egy tábla sokféle szerepet betölthet, ez fogja alapvetően meghatározni, mi mellett döntenet a táblaállítók.
- köztéri alkotás (kapu, kopjafa, szobor, táblaszerkezet, stb.)
- tájékoztató tábla (szabványos közúti tábla)
- reklámtábla
3. Mennyiért?
Forráshiányos világunkban a költéség is meghatározó tényező a döntésben. Minden táblaállító közösség az anyagi lehetőségeit mérlegelve határoz. Még ha természetbeni felajánlásokról is van szó, minden alkatrészért, munkáért, ügyintézésért végső sorban valakinek fizetnie kell. Fontos figyelembe venni, hogy nem csak a táblák létrehozatala, hanem fenntartása is pénzbe kerül.
- köztéri alkotások (tízezres-százezres nagyságrend)
- tájékoztató és reklámtáblák (ezres-tízezres nagyságrend)
4. Műszaki szempontok:
- Alapozás: Az alapozás akár fém, akár fa tábláról van szó, szükséges. A fa lábazat nem érintkezhet a talajjal, mert ott elkorhad. Minél kisebb és könnyebb a tábla az alapozás is egyszerűsödik.
- Faanyag: A fából készült emlékjelek, szobrok, táblák esetében szükséges az éves karbantartás, felelületvédelem, festés. A fa alkotások tetejét úgy kell kiképezni, hogy a vizet levezesse, kis tetőt vagy fémlemezfedést célszerű elhelyezni.
- Fémanyag: A fémből készült táblák nagyságrenddel olcsóbbak és tartósabbak: Nem képzőművészeti alkotások, hanem a közúti táblák világába tartoznak, jellemzőjük az egységesség, egyszerűség és a gazdaságosság.
5. Láthatósági szempontok:
A fára vésett betűk sokszor már pár méterről sem látszanak, közúti tájékoztatási célok esetében célszerű festéssel kiemelni a betűket, miként a márványba vagy kőbe vésett feliratokkal is teszik. Ezért fontos, hogy maga a fatáblák műalkotásként távolról is emlékezetes kompozíciót idézzenek (kis építmény, szobor, emlékjel) a település arculatát is meghatározva.
Balatonszabadi rovástábla: föld felett 30 cm-re, alig látható rovásfelirattal
A mai kor vizuális kulturájában a matricázott fém táblák töltenek be vezető szerepet – a fénytáblák és az óriás reklámtáblák mögött. Környezetünket meghatározó képi világban eddig kihasználatlan lehetőséggel élve a rovásfeliratokat is lehet ilyen módon készíteni. E megoldás előnye, hogy tartós, kontrasztos megjelenést biztosít, így nagyságrenddel több ember látókörébe kerülhetnek be a rovásfeliratok. Az utak melletti a fatáblák nagy részéről az utazó sajnos nem tudja, hogy rovásos, nem is veszi a fáradságot, hogy megálljon és elolvassa azt.
Példa: Lajosmizsei tábla – csak faragással és karbantartás után,
a felirat festéssel kiemelve (bal oldalon).
Fontos az eső elleni védelem (tető) kialakítása.
6. Anyaghasználat és képzet-társítás:
A rovásemlékek nagy része fába rótt jelekből áll, melyekre példa a székelykapukon, használati tárgyaikon, szobrokon, emlékjeleken, üdvözlőtáblákon található faragott székely-magyar rovásfeliratok. A település határába épített üdvözlőtáblák ennek a műveltségnek állítanak emléket. A korszerű (pl. matricázott) rovásfeliratok nem a múltat hangsúlyozzák, hanem a jelent: a mai kor műszaki kereteit kihasználva jelennek meg, s jutnak el az emberekhez a rovásjelek, illetve azok üzenetei.
Az anyagválasztás csak másodrendű, ha a rovásműveltség terjesztéséről beszélünk, s inkább akkor válik fontos körülménnyé, ha a táblaállítók a összetettebb feladatra, különböző képi elemeket kívánnak egyben alkalmazni.
(Rovás.info)
Kapcsolódó cikkek: