A kutatók szerint a jel a TemPoRiUS illetve a TiPRóS olvasatot rejti magában – most az utóbbi mellett Szász Tibor András újabb adalékkal bővíti a TPRUS jel értelmét.
A bogárjelek nyomában
A DEBRŐ név gyökere a DBR (TPR) ősszó, mely egyedül a magyar nyelvben maradt fent, a helységnevekben: Debrő, Debrecen, Debrec, Döbrög. A Wikipédia szerint a település neve belső, magyar névadással keletkezett a ?széles,lapos fenekű völgy? értelmű debrő főnévből. Persze, aminek szláv gyökere volt!
A DBR tő rokonhangzó váltás által a TPR ként hangzik kibontott formáiban. Ez ugyanígy történik minden ótörök gyökerű rokonnyelvben is. Ez nem nekem jutott eszembe, hanem megdöbbenéssel láttam az ótörök nyelvek szókönyvében. A DBR-TPR jelentései, egy egységes folyamat jellemző mozdulatát fejezik ki: elnyomni, szétnyomni, megfogva, rátelepedve földre kényszeríteni, ezáltal betörni, szabad állatot háziállattá, tulajdonná tenni. Az ismeretlen kútfőből származó wikipédiás értelmezés is erre felé mutat, a ?laposra nyomott? tartalmával.
A TPR magyar, mostani kibontásai: tipor, teper, töpör (kicsivé tesz, zsírjától, életerejétől megfoszt.) — lásd töpörödött, tepertő. A kutatás nem értette, hogy a fennmaradt rovásjelek között miért van egy külön jel a TPR betűhalmazra, mely betűírásra alkalmatlan.
Debrő mostani nyelven TIPRÓ-nak , vagy TEPeRŐnek hangzana. A Ludas Matyiban a Döbröginek így világos a jelentése: eltipró, elnyomó, szolgává tevő.
