A békástanyai jelkő

A Pálpatakával határos részen, a Bagolydomb közelében 2004 kora tavaszán találta Szász Tibor András rováskutató azt a különös faragású követ, melyet először régi tűzhelynek vélt.


Rejtélyes kövek a havasokban

A Görgényi-havasok nagy füves fennsíkjának Felsősófalva felé eső peremén fekszik a mintegy 20 négyzetkilométer kiterjedésű Békástanya.

– Később láttam meg, hogy a kő tudatosan faragott alkotás. Keskenyebb, de vaskosabb felére állítva, a félhold alakú perem fölül kerül, és ereszként véd egy kerek részt, mely kiválóan alkalmas bármilyen jel vagy felfestés megőrzésére.

Ott mélyített véséssel névjelölő betűösszevonásnak, úgynevezett tamgának tűnő feliratot leltem: határozottan felismerhető az S, és vélhetően a H rovásjel. Ezeknek, más hangértékkel, a türk nyelvcsaládhoz tartozó olvasata is lehetséges. A lelet peremén és oldalán nagyon halványan, kopottan – sajnos már megállapíthatatlan alakú – rovásbetűk hajdani vésete dereng fel. A kő háta menedékes, így lefut róla a víz: a csónakos kopjafák megoldására emlékeztet, ahol hasonlóképpen próbálták megvédeni a feliratot az eső, a megfagyott vízlefolyások koptató hatásától. A perem gyűjtőlencseként a nap mégoly gyenge melegét is parabolatányérként a körre sugározza, így az, ha nedves, nagyon hamar megszárítja magát! – mondja Szász Tibor András. – Csodálkozva tapasztaltam: a felállított kő – bármilyen kis téli napsugárzás esetén – a havat a feliratos részről leolvasztja. Egy kis halomra helyezve pontos tájékozódást biztosító jelkő lehetett. Megtalálásának helye és felirata alapján a Sófalvi Hegy határát mutathatta.

(Molnár Melinda – szekelyhon.ro)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share