Mint korábban beszámoltunk, a Napi Gazdaság Kárpát-medence melléklete a rovással és a Rovás Alapítvánnyal foglalkozott, valamint újabb rovott nyelvemléket is teremtett.
A székely-magyar rovásnak nevezett írásrendszer ismét terjed a Kárpát-medence országaiban élők körében. Olyan szellemi kincs, amely a térség kultúrájának fontos része.
A múlt század végén a rovásírás új erővel indult fejlődésnek, és egyre inkább megtalálni látszik az utat, hogy Európa kulturális sokszínűségét erősítse. Az egyik legkönnyebben fejleszthető közös Kárpát-medencei kapoccsá válhat a közeli jövőben, amit már most jól példáz több olyan hagyománnyá vált térségi rendezvény, mint a Kárpát-medencei rovásírásverseny. A további mind szélesebb körű elterjedés elősegítésére jött létre a Rovás Alapítvány, mely a kutatás mellett a mindennapi használat további lehetőségeit keresi az oktatás, a digitális média és a tartalomfejlesztés területén, valamint részt vesz a rovás hazai és nemzetközi elismertetésében, népszerűsítésében is – tudtuk meg Sípos Lászlótól, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnökétől.
A székely-magyar rovás egy nagyobb íráscsalád része, amelybe többek között a Kárpát-medencei és a kazár rovás is tartozik. A Kárpát-medencei rovás legismertebb emlékei a nagyszentmiklósi aranykincsen látható rovásfeliratok. A kazár rovásírást pedig a hajdani kazár kaganátusban használták, s Kárpát-medencei emlékeinek legrégebbike a Bács-Kiskun megyei Homokmégy községnél feltárt honfoglalás kori sírban talált rovásos tegez. A három említett és egymással rokonságban álló rovásírásrendszer a közép- és kelet-európai közös kulturális múltat és hagyományokat igazolja, hiszen összekötő kapocsként szolgáltak az itt élő népek között – mondta el Hosszú Gábor egyetemi docens, a rovás szabványgazdája. A rovás kutatásában a magyar tudósok jelentős szerepet játszottak, hiszen a székely rovásemlékek, a tászoktetői (erdélyi) megalitikus emlékek és a Tordos-Vinca műveltség jeleinek általuk végzett feldolgozása jelentősen hozzájárult, hogy jobban megismerjük a rendszert.
A kulturális értékek mellett potenciális gazdasági vetülete is lehet a rovásnak. A globalizáció egyik fő jellemzője a termékek szabványosítása, azonban emellett láthatóan egyre inkább felértékelődik a kulturális és helyi hozzáadott érték szerepe, amivel komoly réspiacokat lehet megtalálni. Az egyediség megkülönböztet a többi terméktől, és az is igaz, hogy a fogyasztó egyéni preferenciáinak kiszolgálására is van fizetőképes kereslet. Jó példa erre a kínai feliratos kóla vagy a speciális japán, terijakiízesítésű gyorséttermi hamburger. A székely-magyar rovás hasonló alkalmazása a magyar nyelvű piacra szánt termékek esetében egyszerű és hatékony módja lehet az egyediség kialakításának, a vásárlókkal való kulturális azonosulás jelzésének. A világpiacra szánt magyar termékeken való rovásos megjelenítés pedig nagyban erősíti a közös kultúrkör képét, ami tálcán kínált marketingfogás a Törökországtól Kelet-Ázsiáig terjedő, kulturálisan tudatosabb, hatalmas piac területén – állítja Rumi Tamás rováskutató, szakíró. Az egyedi magyar jelleg kiemelése ezen felül erősíti a határon átnyúló egységes magyar piac tudatosítását a magyar termék megkülönböztethetősége által. A szaporodó rovásfeliratok, táblák, látványelemek eddiginél gyakoribb alkalmazása pedig mindennél jobban kifejezheti a magyarság híd szerepét Európa és Ázsia között, mely a turizmustól kezdve az általános országimázs fejlesztéséig utánozhatatlan egyediséget, versenyelőnyt biztosíthat.
Gutenberg után elektronikus média
A rovás történetében a fába-kőbe vésés és a kézírás után szinte kimaradt a ?Gutenberg-korszak?, ezért a rovás most egy évezrednyi technológiai ugrásra kényszerül, hogy megfeleljen a mai kor igényeinek. Ennek első lépése az egységesítés, ezért hazai kezdeményezésre a székely-magyar rovás számítástechnikai szabványa már a nemzetközi UNICODE Konzorcium döntéshozói előtt van és jóváhagyása vár. Napjainkban ugyan egyre több könyv, folyóirat, felirat és honlap jelenik meg rovással, ezek technikai kivitelezése azonban – elfogadott szabvány hiányában – csak programozási trükkökkel oldható meg, kizárva az átlagos felhasználókat a mindennapi alkalmazásból – mondta Somfai Tamás mérnök, it-szakértő. A rovásírók száma azonban folyamatosan növekszik, kikényszerítve azokat a műszaki megoldásokat, amelyekkel a teljes digitális kommunikációban – szövegszerkesztő és grafikai programokban, honlapokon és sms-ben – hamarosan ?róhatunk? is.
Tavaly jelent meg a könyvnyomtatás történetének első teljes egészében rovott könyve, az Egri csillagok rováskiadása. A székely-magyar rovás újjáéledésének köszönhető az a nyelvészeti informatikai és tipográfiai fejlesztés, amely mindezt lehetővé tette. A nyomtatás után a következő lépés a rovásos digitális tartalomfejlesztés és a telekommunikáció.
(Napi Gazdaság)
Kapcsolódó cikkek:
