A Magyar Távirati Iroda (MTI) részletesen beszámolt a rovásról szóló film japán sikeréről. A hírt a Kárpát-medence sok internetes újságja is átvette. Örülünk az érdeklődésnek!
Tíz nap alatt minden idők legnézettebb rovásírás-témájú videójává lépett elő az interneten az a kisfilm, melyet a japán közszolgálati televízió (NHK) készített hazánkban a székely-magyar rovásírásról – tudatta szerdán az MTI-vel a produkció szolnoki közreműködője.
Sípos László elmondta: a kuratóriumi elnökként általa vezetett magyarországi Rovás Alapítvány és a Japán Állami Televízió közös szerkesztésében 2010. január 12-én került az Ohajo Nippon (Jó reggelt, Japán) című reggeli adásba a kisfilm. A produkció rövidesen felkerült a legismertebb internetes videomegosztóra, majd február 20-án elkészült és ugyancsak a YouTube-on is megjelent ennek magyar nyelvű felirattal ellátott változata. A témával foglalkozók között világszerte futótűzként terjedt el ennek híre, így a film két változatát másfél hét leforgása alatt több mint 40 ezren töltötték le, melyek ennek köszönhetően a legnézettebbekké váltak a YouTube-on megtalálható rovással és rovásírással foglalkozó anyagok között. Azóta a magyar feliratos változat letöltéseinek száma meghaladta az 50 ezret, a két változat együtt pedig a 60 ezer letöltést közelíti.
Az elnök szerint a japán forgatócsoport azonnal felismerte a rovásírás különlegességét. Mindemellett lenyűgözte a forgatócsoportot a rovás formavilága, valamint a jobbról-balra tartó írásmód is, hiszen 80 évvel ezelőttig a felkelő nap országában élők is így írtak. ?A kisfilm hatására egyre több japán munkakapcsolatomban sikerül a rováskultúrát megismertetnem. Az elkövetkezendő egy évben például további filmek elkészítését, japán nyelvű könyv kiadását és egyetemi szintű nyelvészeti tanácskozás megszervezését tervezzük” – mondta el a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Sípos László már gyermekkorában elsajátította ezt az ősi székely-magyar írásformát, 4-5 éve pedig a civil szervezet égisze alatt tudományos kutatómunkát végez e különleges kulturális örökség megújításának, a kommunikációs technológiába történő átültetésének, valamint a magyar közoktatásba való beemelésének lehetőségeiről. A szolnoki születésű építészmérnök-közgazdásznak Japán a második otthona. Még a Tisza Táncegyüttes tagjaként, az 1980-as években járt ott először, később azonban olyannyira magával ragadta a felkelő nap országa és az ott élő emberek mentalitása, hogy kerek egy évtizeden át élt és tanult a távol-keleti országban.
(MTI)
Kapcsolódó cikk:
