2009-ben jelent meg az ismert nyomtatástörténet első rovott könyve, az Egri csillagok. Horváth Levente, a regény rovásos olvasásának csúcstartója: eddig 5-ször olvasta el. Valószínűleg nem utoljára.
Egri csillagok – A csúcstartó rovó kedvence
Az ismert nyomtatástörténetben először 2009 júniusában hagyta el a nyomdát egy teljes egészében székely-magyar rovással készült könyv. A teljesítményt lehetővé tevő nyelvészeti és informatikai fejlesztést végző munkacsoport (Rumi Tamás, Sípos László, Somfai Tamás) Gárdonyi Géza művének eredeti szövegét választotta, de a könyvben megtalálhatóak még irodalomtörténeti érdekességeket, rovás-szabvány és sok hasznos tudnivaló.
A könyv hatalmas siker a rovók és rovást kedvelők körében, hiszen végre van mit olvasni, van hol gyakorolni. Hamarosan érkezik a könyv második kiadása is. Ennek kapcsán kerestük meg Horváth Leventét, aki a Tiszazugban él és dolgozik, hogy a könyvről beszélgessünk. Azért esett rá a választás, mert talán ma ő a világ legolvasottabb embere, már ami a székely-magyar rovást illeti: a rovásos Egri csillagok-at eddig 5-ször olvasta el. Nem véletlen tehát, hogy a Rovás Alapítvány Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkatársaként tevékenykedik.
RI: Miért érdekel a rovásírás, a rovás kultúrája?
HL: Mindig szerettem a történelmet és ezen belül is a magyar őstörténetet, de a rovással csak 2002-ben kerültem kapcsolatba, amikor egy Erdélyben készült kulcstartón megpillantottam. Akkor kezdtem el mélyebben érdeklődni iránta, illetve azért, mert tanulni is nagyon szeretek – a rovás mellett japánul tanulok.
RI: Mióta írsz-olvasol folyamatosan?
HL: Bár az írásjeleket megtanultam, olvasni való híján csak az Egri csillagok megjelenése után, nem egészen egy éve olvasok rovással. Magam körül is azt tapasztaltam, hogy sokan kiváncsiak a rovás iránt, de mivel eddig nem tudták használni a minennapokban, ezért inkább az érdeklődés volt erős, mintsem a tudás.
RI: Mik voltak a benyomásaid az olvasás során?
HL: Az első sor nagyon keserves volt, szinte betűnként kellett megfejteni a szavakat. Az első 3 oldal pedig kereken 3 órámba tellett. Bizony, eszembe jutottak az általános iskola első osztályában az olvasni tanulás emlékei. Az első rész után már jelentősen nőtt a sebesség, a második rész után pedig már csak az idegen nevek esetében torpantam meg néha. A könyv végére már átlagosan 5 perc alatt végeztem egy oldallal, ami közelít a latin-betűs olvasás sebességéhez.
RI: Mennyi idő kellett a könyvhöz az első alkalommal?
HL: Magam is meglepődtem, hogy pont 38 nap alatt olvastam el könyvet, miként Eger ostroma is 38 napig tartott. A töröknek ugyan nem sikerült bevennie a várat, viszont én meghódítottam a könyvet. És azóta ha kedvem szottyan, újra és újra elolvasom, hiszen egyik kedvenc regényem. Ma már kényelmesen olvasok rovással, s például a Hét meg hét magyar népmesét egyik vasárnap délután már a rováskiadásból olvastam fel a kislányomnak.
RI: Mi volt a véleményed a nyomdai betűkészletről?
HL: Először furcsának tűnt, hiszen mint mindenki, én is csak a faragott betűalakokat ismertem. De gyorsan megszoktam a vízszintes mellékvonalakkal rendelkező kisbetűket (z, cs, p, r) és valóban sokkal könnyebb őket nagy tömegben olvasni. Nagyon jó, hogy vannak hosszú-rövid magánhangzók és a magánhangzó párok alaki hasonlósága is sokat segít a gördülékeny olvasásban.
RI: Mit üzensz a rovást tanulóknak?
HL: Nos, csak azt, hogy nem szabad megijedni az újdonságtól. Hamar meg lehet szokni a nyomdai betűkészletet és mivel nincsenek kettős mássalhangzók – hiszen minden magyar hangnak önálló jele van – nagyon gyors az olvasás az egyértelműség miatt. Tehát azt üzenem, hogy tartsanak ki és szorgalommal lendüljenek túl a kezdeti nehézségen. Megéri!
A tanulás és gyakorlás az élet más területein, a munkában is meghozza gyümölcsét. Mióta rendszeresen rovok és olvasok, a mindennapi munkámban is megerősödött a rend és rendszeresség .
A könyv kiadójának pedig azt üzenem, hogy bár nagyon szeretem az Egri csillagok-at, és hatodjára is elkezdtem, már nagyon türelmetlenül várom a további olvasni valókat!
(Rovás Info)
Kapcsolódó cikk:
