A székely-magyar rovás művészeti alkalmazásáról szóló örömteli hír sikere további munkára ösztönözte az alkotókat. Ennek részleteiről kérdezt a Rovas.info Zeke Lászlót, a MeSeMeS rendezőjét.
Rovás és a MeSeMeS – interjú Zeke Lászlóval
A Rovas.info nemrég közölt cikket az első rovással feliratozott SMS formátumú meséről, melynek nagy sikere lett az olvasók és a rovás iránt érdeklődők között. A siker híre szerencsésen visszajutott az alkotókhoz (Zeke László és Kálloy Molnár Péter), akik további 22 rajzfilmet láttak el az egységes rovás szabvány betűivel készült felirattal. Mindezek kapcsán készült a Rovas.info táv-interjúja Zeke Lászlóval, a rendezővel.
R.I: Szeretném, ha néhány szóban bemutatkoznál és az irodalomhoz fűződő kapcsolatodat is megosztanád az olvasókkal.
Z.L: Jogásznak álcázom magam, ügyvédként praktizálok saját irodámban, Debrecenben. (Ebbéli minőségem “lenyomatát” itt-ott a világháló is őrzi: a KFOR kontingensparancsnok Papp ezredes ügye, vagy Burkáék csúcstartó kártalanítási ügye.) Szegeden végeztem a rendszerváltás évében. De ha írói tevékenységemről van szó – bár nagyon kedvelem a civil foglalkozásomat – nem sok értelmét látom jogászi mivoltomat hangsúlyozni. Hiszen kit érdekel az, hogy például Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Ráth Végh István, Weöres Sándor, Vámos Miklós, Szenes Iván, Páskándi Géza, Jules Verne, Goldoni, Franz Kafka vagy a Grimm fivérek jogászok voltak? Hogy néz az ki, hogy a “szalontai jegyző Toldi című műve”? Írói mivoltomról a MeSeMeS honlap “Alkotók” című menűje alatt részletes anyagot találhat az érdeklődő.
R.I: Az első híradások új irodalmi műfaj megteremtéséről szóltak. Mit tudhatunk tehát a “születés” körülményeiről?
Z.L.: A MeSeMeS ötlete nem tudom hogyan született. Csak az idejére emlékszem: 2009. nyara. Nyilván a tömörítés lehetőségein gondolkodtam, amikor eszembe jutott a GSM szabvány, a 160 karakter. Eleve nagyon tetszett nekem az a természettudománytól kölcsönzött elv, amit “Occham borotvájaként” ismer a tudomány. Egy jelenség leírására alkalmas két matematikailag tökéletes levezetés közül az az igaz, amelyik rövidebb, azaz: egyszerűbb! Megpróbáltam én is a történeteket minden fölösleges szótól, jelzőtől, körülményességtől megszabadítani. Először csak az erdekelt, hogy ez mennyire lehetséges. Később érdekes, izgalmas játéknak találtam a dolgot és irodalmi szempontból is érdekesnek tűnt, hogy a “leglényegre faragott” történet egyszercsak aforizmaszerűen tág jelentésűvé válik.
R.I.: Tehát első sorban az alkotók örömére született meg a MeSeMeS. Hogyan alakult az új műfaj további sorsa?
Z.L.: Miután szűkk környezetem jót mulatott a MeSeMeS-eken elhatároztam,. hogy írok egy kötetre valót. Ez logikusan 160 MeSeMeS. Ezzel két-három hét alatt elkészültem és már körvonalazódott is bennem egy újabb kötet terve. Egy olyan köteté, ami a megértést segítő, továbbgondolásra alkalmas és vicces rajzokkal van tele, illetve magában rejt egy hangoskönyvet. Ez utóbbi nyilván segít a tömör, néha rejtvényes történetek kibontásában. Ráadásul Kálloy Molnár Peti – régi cimbora – nagy “hangász”, aki rengeteget hozzá tud tenni a történetekhez. Ráadásul nagyon élvezte a feladatot (ami szerintem hallatszik is a munkáján).
R.I: Vélhetőleg ekkor már a tágabb környezet is élvezhette a MeSeMes alkotásokat. Hogyan készültek a rajzfilmek?
Z.L.: Eztán jött az újabb ötlet. Multimédiás irodalmi üzenetet csináltunk a képekből, rajzokból és a hangzó anyagból. A félperces filmek pedig automatikusan vezettek a honlaphoz és a kézenfekvő további internetes lehetőségekhez: szerzői kommentek, továbbküldési lehetőség, hangsávok és felirat-sávok stb.
A filmek készítésénél ugyanazt az elvet követtem, mint a szövegek megszerkesztésénél. Lényegre törő, egyszerű, de pontos megfogalmazás, a lehető legegyszerűbb eszközökkel. Átlagban 10-15 fázisból álló, javarészt áttűnésekkel wipe-okkal megvalósított váltások, mozgás-illúziók. Ősszel elkészültek a filmek. Eredeti terveim szerint karácsonykor szerettem volna megjelenni a honlappal, ami technikai okok miatt egy kicsit elhúzódott. Ez idő alatt igyekeztem a feliratos verziók ötletén dolgozni.
R.I.: De még mindig volt lehetőség a további tartalom-fejlesztésre. Honnan jött a többnyelvűség ötlete?
Z.L.: Jelenleg is sok ismerősöm, barátom dolgozik valamilyen fordításon. Az angol, német szövegeken túl a napokban részben honlapra került norvég fordításokon túl kaptam olasz fordításokat, ígéretet francia, perzsa, román verziókra is. Abban az izgalmasan merész tervemben is partnerre akadtam, hogy jelnyelvi tolmáccsal is leforgítjuk siket nyelvre a MeSeMeS-eket. (Legutóbb épp az etruszk merült fel izgalmas lehetőségként.) Mindez izgalmas, érdekes játék.
R.I.: A nyelvészet izgalmát a rovók közössége is minden nap átéli. Miként alakult a rovással való nagy találkozás?
Z.L.: Éppen efféle gondolatokkal játszva akadt a kezembe a debreceni karácsonyi kirakodóvásár egyik standján Rumi Tamás – Sipos László “Rovás alapismeretek” című könyve… Az utolsó csepp a pohárban Charles Simonyi világűrben dedikált rovásírásos emblémája volt. Gondoltam: piciben én is úttörő leszek valamiben. Animációs filmet még senki nem feliratozott rovással.
R.I.: Megtudhatunk-e valamit a rovásos feliratok készítésének műhelytitkaiból is?
Z.L.: Az első négy filmet még saját készítésű rovás betűkkel barkácsoltam össze. Bár nagyon fáradtságos dolog minden fázisképre a megfelelő idősávban felrakni a feliratot, mégis tetszett a feladat. Érdekeseknek, szépeknek, különlegesnek találtam a rovás jeleket. Aztán szerencsére és nagy örömömre a rovásírók kedvesen és szeretettel fogadták az ötletemet és Hosszú Gábor küldött betű fontokat a feliratozáshoz. Miután semmilyen technikai akadálya nem volt már, így folytathattam a feliratozást, így már majdnem az összes film felével elkészültem. Természetesen folytatni fogom a rovás feliratok készítését, így április-május környékén minden film rovás felirattal is megtekinthető lesz.
R.I.: Ennek csak örülni tud a rovásírók közössége. Viszont az eddigi történetet tekintve az a gyanúnk, hogy még nincs itt a mese vége!
Z.L.: Ha a honlap sikeres lesz, akkor folytatjuk a mesemesek megfilmesítését, az újabb nyelvek és a hangsávok bővítését. A napokban tettük fel kísérlet képpen az első fejezet öt filmjére a gyerek hangsávot. A hétéves Lackó fiam hangjával is meghallgathatóak a MeSeMeS-ek.
Aztán majd látjuk, hogy mi jön még, milyen újabb ötletek támadnak (mindenesetre az interneten túl egyéb média megjelenés, illetve a telefonos továbbításhoz kapcsolódó fejlesztések nagyon kézenfekvőnek tűnnek). Az én végső célom persze az, hogy amivel indult a történet azzai is fejeződjön be: egy kötettel.
R.I. Reméljük, hogy nem csak a kötetet láthatjuk hamarosan, hanem újabb és újabb ötlettel gyarapodik mind a MeSeMeS további fejlesztése, mind pedig a székely-magyar rovás mindennapi alkalmazása is.
Ehhez kívánunk sok sikerrel és örömmel teli munkát az alkotóknak!
(Sípos László – Rovas Info )
Kapcsolódó cikkek:
