Emléktábla a rovásnak – Pécs

alt

Előremutató példa Pécsen a Jókai utcában megtalált rovásemlék tiszteletére állított tábla. A felirat büszkén hirdeti Európa kulturális fővárosában az eddig legrégebbi dunántúli leletet.

 

Pécsett becsülik a rovásemlékeket

Örömmel tudósítunk Pécsről, ahol a város büszke a benne fellelt rovásemlékre. Kíváncsian várjuk a hasonló híradásokat szerte a Kárpát-medencéből. (rovas.info)

alt

alt

Fénykép: Sípos László

 

A pécsi kőpajzs rovásfelirata

Idézet Ruzsinszky László: A ragozó ősnyelv írásának világtörténetéből (2000, Komló, szerzői kiadás) a pécsi rovásírásos emlékről:

alt A pécsi középkori városfalak feltárásakor, annak déli szakaszán került elő, az egykori Szt. Benedek templom romjai körül 1984-ben. Az eredetileg román stílusú templomot nagy valószínűséggel a 13 sz. végén gótikussá építették át. Körülötte temető terült el (Kárpáti Gábor régész közlése).

A kőbe vésett pajzs 6×8 cm méretű, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzik. A pajzsmező felső része sérült, de a rovásírás jól látható. Két átló a mezőt négy részre osztja. Feltehetőleg a Benedek rend monogramjaként nevének kezdő B betűjét adja. A monogram két szárát alul egy egyenes köti össze, amivel a B jelbe a rovó (véső) az A jelét is belerótta: [rovásírásos X, fektetett hegyes csúcsú P] Olvasata így: a BA

 

A mezőrészek olvasását jobb szélről kezdve két ligatúrát találunk, felbontásai a következők:
[rovásírásos karakterek]=Szent.I
[rovásírásos karakterek]=VaGYUNK (lásd: Nikolsburgi ABC “unk” jelét)

 

A felső mezőrész jelei jobbról balra = aKIeSZTeR

Bal mezőrész fentről lefelé = ANa, eRZSéBeT

A teljes olvasat tehát:
ABA SZENT(je)I VAGYUNK (AKI)
ESZTER, ANNA, EZSÉBET

A lelet kormeghatározására két adat vehető figyelembe. Egyrészt a pécsi Benedek-templom az 1232. évi pápai tizedjegyzékében fordul elő először. Másrészt ismert, hogy a Pécsi Egyházmegyéhez tartozott az Aba nemzettség szállásterülete Baranya-Somogy határán. A mai napig is fennálló Abaliget község, mint birtokközpont az 1323-i pápai tizedlistán már jelentős helyként ismert. Eszter, Anna, Erzsébet innen származnak a felirat tanúsága szerint. A feliratos monogram közös síremléküket jelölhette.

 Eme adatok összevetésével tehát becses rovásemlékünk 1232-1332 közötti, pontosan a Marsigli-féle rovásbot nyelvemlékével egyidős! Ezzel bizonyított, hogy a korabeli Magyarország egész területén használatban volt az ősi magyar írásmód.

(Kuruc.info)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share