Erdélyi Körkép Várpalotán – rovással

alt

A mai nap a lengyel-magyar barátság napja. Emlékezés a közös múltra, az ezer éves barátságra, s a közös hősökre, kik egymás segítségére siettek a szükségben, s ha kellett vérüket is áldozták a másik szabadságáért.

 

Az Erdélyi Körkép rovással – Várpalota
 
A március 15-i országos rendezvényekre erősen rányomta bélyegét az aktuálpolitika, így nem került az országos hírek közé az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és az ahhoz nyújtott lengyel segítség méltó megünneplése Várpalotán. Pedig Veszprém megye és Várpalota kitett magáért. Lengyelországból elhozták a Bem Apó által vezetett dicsőséges Erdélyi hadjáratot lezáró nagyszebeni csatát megörökítő körkép 43 * 3m nagyságú reprodukcióját, amelyet a csatát felelevenítő hadijáték bemutatásával avattak fel a Thury-vár előtti Hunyadi téren.
.
 
 
 
A győzelem – Erdély teljes területének megtisztítása az osztrák-orosz-szász-román csapatoktól – a magyarok, székelyek és lengyelek közös sikere, Jozef Bem generális – a magyarság Bem Apója vezetése alatt.

A körkép 2010 október 30-ig tekinthető meg Várpalotán, ahova szeretettel várnak mindenkit, aki érdeklődik a magyar történelem eme dicsőséges korszaka iránt. Különös tekintettel az anyaországon kívülről érkező látogatókra a magyar mellett lengyel és angol nyelvű tájékoztató táblákat helyeztek ki. A székely vonatkozások okán és a hagyományteremtés szándékával Veszprém megye a tájékoztató tábla rovásírás változatát is elkészíttette, amelyhez a Rovás Alapítvány nyújtott segítséget.

altErdélyi Körkép (rovással)

Bem tábornok honvéd kabátban, lovon, a huszárok kíséretében. Mellette Czetz János ezredes, gróf Teleki Sándor, báró Kemény Farkas. Nézik az elkeseredett harcot, a befagyott patak fölött átívelő hídért – orosz gyalogosok hátrálnak a kaszákkal és baltákkal felfegyverkezett székelyek nyomására. A jobb szárnyon a honvédek megtörik az ellenség zászlóaljának ellenállását, hamarosan segítség érkezik még, a szorosból kivonuló 73. székely zászlóalj. A menekülő oroszokat Kiss Sándor alezredes huszárai üldözik. A Bem törzsétől elszakadt Petőfi Sándor egy fehér ménen a közeledő segítség felé lovagol. Gróf Bethlen Gergely vezérli őket. Elöl a piros sapkás katonák – a híres 11. zászlóalj. Háttérben Nagyszeben, távolabb az erdélyi Kárpátok vonalai.
 
.
A nagyszebeni csatát így láthatta Budapest fél évszázaddal később – 1898 márciusában – a körképen, melynek bemutatója a magyar szabadságharc 50-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepség fénypontja volt. A 15 méter magas és 120 méter kerületű vásznat a Városligeti pavilonban helyezték el. Este elektromos világítás mellett lehetett megtekinteni, ami már önmagában is rendkívüli attrakciónak számított akkoriban.Az ötlet két évvel korábban született meg. A mű elkészítésével Jan Styka lengyel festőművészt bízták meg. A csoporthoz három magyar művész – Margitai Tihamér, Vágó Pál, Spányi Béla – csatlakozott, valamint három lengyel és egy német festő. A Körképet 1897 áprilisától Lembergben, öt hónap alatt festették meg. Kezdetben ?Bem és Petőfi?, ?Bem Erdélyben?, ?Nagyszebeni csata? néven vált ismertté. A történelembe, mint az ?Erdélyi Körkép? vonult be.A nagyszebeni csata nagyon sikeres volt, ám az azt megörökítő festmény – a kedvező recenzió és a budapesti lakosság érdeklődése ellenére – már nem. Hamarosan nézeteltérések keletkeztek a pénzügyi háttérben.
 
A körkép végül 10 évig maradt Magyarországon, néhány városban kiállították, de a fátum nem szűnt meg. A művészet nagy rajongója, Pártos Gyula építészmérnök – ki oly hévvel vetette magát a kép népszerűsítésébe, hogy saját vagyonát is elveszítette – sem tudta megtörni a végzetet. Ő volt az, aki a XX. század elején, Budapesten, a Népligetben az ?Erdélyi Körkép? állandó kiállítását próbálta megszervezni. A város vezetőivel azonban szerződés soha nem került aláírásra. 1907 végén a festményt Varsóba szállították. Egy évvel később Varsóban még egyszer kiállították. Később, több más körkép sorsában osztozva; részletekre, kisebb jelenetekre és motívumokra szedték szét. Darabjai idővel szétszóródtak. Mennyi maradt belőle a mai időkre? Mára 32 részét sikerült megtalálni. A Tarnówi Körzeti Múzeum – melynek gyűjteményében 14 rész található – már 20 éve kutat utánuk. A legnagyobb közöttük a 385 x 328 cm méretű, mely a szekértábort ábrázolja a lőszerekkel, valamint az előtte álló huszárokkal, honvédekkel, illetve az orosz hadifoglyokkal. Bár az első kép – Erdősi Rafael tábori lelkész által támogatott, sebesült huszárt ábrázoló jelenet – 1977-ben került Tarnówba.
 
Bár a kutatást több mint húsz évvel ezelőtt kezdték el, ezidáig nem sikerült megtalálni a Bem Apót és törzskarát ábrázoló részt. Az erre vonatkozó utolsó említés 1928-ból származik, mikor egy poznani polgár tulajdonában volt. A múzeum kutatását segítendő Veszprém megye jutalmat ajánlott fel azon általános és középiskolásoknak, akik újabb részletet lelnek fel a körképből.Az ?Erdélyi Körkép? másolatát most Várpalotán tekintheti meg a magyar közönség Tarnów város jóvoltából.
 
(Rovás Info)
 
 
 
Kapcsolódó cikkek:
Share