Részletes tudosítást olvashatunk Csíkrákos ünnepi rendezvényéről, melyen a rovásműveltség is szerepet kapott.
Köszönjük a híradást
Október 20-án, reggel kilenckor a hideg, esős idő ellenére a csíkrákosiak a katolikus templomban gyülekeztek, hogy megkezdjék az ünnepi szentmisét, ezzel nyitva meg a Cserei Mihály erdélyi történetíró emlékére rendezett eseménysorozatot.
Cserei Mihály megemlékezés, Iskolanap, helytörténeti tanácskozása csíkrákosi Cserei Mihály kúriában
A szentmisét követően Sisa Béla Műemlékvédelemért-díjas és Kós Károly-díjas építész szólt röviden a csíkrákosi templom jelképrendszeréről, építészeti különlegességeiről, valamint keletkezésének történetéről. Előadása a templom udvarán folytatódott, hogy a templomtorony mellett szemléltetni is tudja mindazt, amit elmondott az építmény oldalán található jelképekről.
A rendezvény következő előadását már a Cserei Mihály szülőházában tartotta meg Rumi Tamás és Rostás László őstörténet-kutatók. Előadásukban a csíkrákosi kapukon található ?ZS? rovásjel, illetve a felkelő és lenyugvó nap szimbólumok jelentőségét elemezték. Ezek az elemek egy ősi magyar jelképrendszer részeiként értelmezhetők, amelyeknek a fő olvasata a megtestesült fényt, azaz a feltámadt Krisztust jelenti. A rovás ?ZS? jel egyeztethető a rovásírásban megjelenő 50-el is, amely lehetővé teszi a kapukon megjelenő jelképrendszer matematikai értelmezését, felírását is. Azonban bármelyik megközelítés ugyanoda vezet vissza, az egységre a fény megtestesítőjére. Ezen motívumok a zöme fennmaradt a sumér birodalom jelképrendszerében is.
A délelőtti előadássorozat következő előadója, Záhonyi András, előbb rövid csillagászati ismertetőt tartott a hetven résztvevőnek, majd a csíkrákosi templomtornyon található csillagászati jelképeket fejtegette, új értelmezési lehetőségeket javasolva Sisa Bélának, s mindenkinek, aki a templom jelképrendszerével foglalkozik. Az ismertető után beszélgetés, véleménycsere alakult ki. Sisa Béla szerint a templomtorony déli oldalán található jelképekből a táltos avatás lépései, folyamata olvasható ki, ugyanakkor megtalálhatók a különböző világszintek: a hüllők, azaz a hidegvérűek, az emlősök azaz a melegvérűek és az ember szintje. A következő felszólaló egy helyi lakos volt, Császár Vilmos, az iskola volt igazgatója, aki lelkileg megindulva az értelmezések hallatára, azt igyekezett bizonyítani, hogy a torony kellett előbb épüljön, mert másképp nem lenne értelme az jelképrendszereknek. Ez csak úgy lehet élő, ha azokat már az őseink őrizték napjainkig. Felszólalásának egyik oka, hogy mélyen felháborította az a vélemény, ami a templomról, valamint a toronyról született közvetlenül annak restaurálása után még 2005-ben, egy akkori konferencia alkalmával. A beszélgetésbe bekapcsolódott Búzás Árpád helyi plébános is, valamint más helyi lakosok. Az előadás végén Sisa Béla előrebocsájtotta, hogy nemsokára meg fog jelenni a következő könyve, melyben részletesen tárgyalja majd a csíkrákosi templomot. A könyv tartalmáról azonban konkrétabban nem nyilatkozott, hiszen még a kutatások nincsenek teljesen befejezve. A beszélgetést Rostás László zárta: ?Jó kérdések útján jutunk közelebb a valósághoz, nem pedig kijelentések útján. Igyekezzünk hát jó kérdéseket feltenni?.
14:00 órakor ebédszünet következett. Ez alkalomból a Cserekert Fogadó házigazdája, Kovács Anna-Mária látott mindenkit vendégül egy közös ebédre, erősítve ezzel az összegyűltekben az összetartozás érzését.
15:00 órától a Cserei Mihály Általános Iskola diákjai mutatták be előadásukat iskolájuk névadója tiszteletére, melyben Cserei Mihály életét és munkásságát lehetett nyomon követni. Ezt követően Császár Krisztina néprajzos Csíkrákosról, mint szakrális térről tartotta meg előadását. A nap végén pedig ismét Sisa Béla vette át a szót és Babos Rezsővel közösen tartották meg előadásukat a cseremisz táltosokról, amit egybekötöttek egy élménybeszámolóval.
Salánki Orsolya
PR felelős
Kapcsolódó cikkek:
